A norvég szeizmológiai intézet, a NORSAR megerősítette: robbanást történt az ukrajnai Kahovkai-víztározó gátjánál, ez okozta a tragédiát. Ez pedig azokat a feltételezéseket erősíti meg, amelyek szerint szándékosan idézték elő a gátszakadást.
A legnagyobb kérdés, fenyeget-e nukleáris katasztrófa? Közvetlen veszélyt nem jelent, középtávon azonban fenyegetheti a Zaporizzsjai Atomerőmű (a nemzetközi sajtóban ZNPP) nukleáris biztonságát a Kahovkai Vízerőmű felrobbantása nyomán bekövetkezett gátszakadás – erre a következtetésre jutottak az elmúlt napokban a témához hozzászóló szakértők, és ezt állapította meg gyorsjelentésében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség helyszínen tartózkodó stábja is. Maga a ZNPP Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőműve. Ez a létesítmény adja Ukrajnában az átlagos éves villamosenergia-termelés egyötödét és az ukrán atomerőművek által termelt villamos energia közel felét. A konstrukció a paksi atomerőművel nagyjából egyidős: a blokkjait a 80-as években adták át, csak a legfiatalabb, hatodik reaktorblokk származik a 90-es évekből. A paksihoz hasonlóan ez is nyomottvizes technológiájú, ún. VVER típusú, de még a paksi a VVER-440-es családba tartozik (azaz egy-egy reaktora 440 MW-s teljesítményű), a zaporizzsjai VVER-1000-es, vagyis hat darab, egyenként 1000 MW-s reaktorblokkal rendelkezik.
Az ukrajnai atomerőmű hűtését – hasonlóan Pakshoz – egy bő vízű folyó vizének segítségével oldják meg. A vízhűtés nagymértékben (de nem közvetlenül) támaszkodik arra a víztározóra, amelyből a gát sérülése miatt most a víz nagy része elfolyt. Az erőmű rendelkezik egy külön erre a célra épített, Aszódi Attila volt paksi bővítési biztos blogbejegyzése szerint 47 millió köbméter térfogatú hűtőmedencével, amelyet időről időre a most megsérült tározóból töltöttek fel. Jelenleg a medence feltöltött állapotban van, így optimális esetben akár hónapokig is képes lehet az erőmű hűtésére. A tározó vízszintje ugyanakkor már olyan alacsony, hogy a hűtőmedence szivattyúi nem érik el, vagyis az utántöltésre egyelőre – és nehezen belátható ideig a jövőben – nincs mód. (Támpontul szolgálhat, hogy a szivattyúk már 12,5 méteres vízszintnél sem képesek dolgozni, miközben az előrejelzések szerint a tározóban a vízmagasság a 3 méteres szintig fog csökkenni.)
Aszódi szerint jelenleg nincs nukleáris vészhelyzet, „az események további alakulása azonban figyelmet igényel, a mostani események ugyanis a biztonság szintjének csökkenését okozzák, hiszen a hűtővízhez való hozzáférés és a hűtővíz rendelkezésre állása megváltozott a tervezési állapothoz képest”.
Ellentmondásosabbak ugyanakkor az információk arról, mi a helyzet az erőmű kiégett fűtőelemeinek biztonságával. A zaporizzsjai atomerőmű a méretei mellett arról is nevezetes, hogy hatalmas mennyiségű használt fűtőelemkazettát tárolnak az udvarán, és hogy itt dolgozták ki azt az átmeneti tárolási technológiát, amelyet Pakson is használnak. Ezt a megoldást száraz tárolásnak hívják, és elvben nem kell hozzá hűtővíz, mivel a kazettákban termelődő hőt a speciális betonkonténerek belső szellőző és keringető rendszere szállítja el – vagyis a hűtést levegő, és nem víz biztosítja. Ennek ellenére az elmúlt napok híradásaiban visszatérően felbukkant, hogy a vízellátási probléma a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolását is megnehezíti. Az MTI például arról írt: „Renat Karcsaa, a Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a zaporizzsjai atomerőmű (orosz) dolgozói meg fogják akadályozni, hogy a kiégett nukleáris fűtőelemek hűtésére szolgáló medencékben a vízszint kritikus szintre csökkenjen.” A képet árnyalja, hogy a Roszenergoatom orosz cég, amely részt vesz az orosz megszállás alatt álló ukrán erőmű működtetésében – az idézett nyilatkozattal azt próbálták alátámasztani, hogy a ZNPP biztonságát nem az oroszok, hanem az ukránok veszélyeztetik.
NATO katonák Svédországban
Svédország engedélyezi, hogy a NATO csapatokat állomásoztasson a területén, még mielőtt hivatalosan csatlakozna a védelmi szövetséghez – jelentette ki Ulf Kristersson miniszterelnök. Svédország tavaly kérte a NATO-csatlakozást Oroszország ukrajnai inváziója miatt, de eddig Magyarország és Törökország nem ratifikálta a döntést. Stockholmmal együtt Helsinki is felvételét kérte a védelmi szövetségbe, s Finnország már hivatalosan is csatlakozhatott. A svéd kormány döntése azt is jelenti, Svédország nem várja meg a magyar és a török döntést, így az ország de facto NATO taggá válik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dicsérettel illette az ukrán erőket „erőfeszítéseik eredményeiért’, de nem részletezte, milyen sikereket értek el. Ukrán közlések szerint a Donbászban súlyos harcok folynak, az orosz védelmi tárca pedig ismét visszavert ukrán támadásról számolt be.
Drón csapódott be egy lakóépületbe az oroszországi Voronyezs városában. Három ember könnyebben megsérült. A város légvonalban mintegy 300 km-re található Ukrajnától.
