A voksolás megerősítette a 2006-ban függetlenné vált köztársaságot több mint három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) befolyásának további csökkenését: első ízben történt meg, hogy a nemrégiben megbukott elnök, Milo Djukanovic által fémjelzett politikai erő nem az első helyen végzett. A voksolást ugyanis az Európa Most Mozgalom (PES) nyerte meg, amely három mandátummal szerzett többet a DPS-nél. A PES győzelme nem meglepetés, e párt jelöltje, Jakov Milatovic nyerte meg az április elején megrendezett elnökválasztás második fordulóját Djukanoviccsal szemben. Az Unió-párti politikust május 20-án iktatták be elnöknek. Maga Milatovic nem volt jelen a PES-nek a választási győzelmet ünneplő rendezvényén.
Ami a további sorrendet illeti, 14 mandátumot szerzett a szerb- és oroszbarát Demokratikus Front (DF) köré szerveződött választási szövetség, 12-t pedig a Demokraták és az URA koalíciója. Ez utóbbi párt vezetője az albán Dritan Abazovic, aki 2022 áprilisa óta Montenegró miniszterelnöke, előtte pedig – 2020 decemberétől – kormányfőhelyettesként szolgált. Montenegróban a politikai változások 2020-ban kezdődtek, ekkor váltották le a DPS-kormányt. Azóta folyamatosan szorult ki a hatalomból a Milo Djukanovic által fémjelzett tömörülés. A legnagyobb meglepetést a mostani választáson a bosnyákok pártja érte el: hat mandátumra tett szert, három további kisebbségi párt, az Albán Fórum két, az Albán Szövetség, valamint a Horvát Polgári Kezdeményezés egy-egy képviselői helyet szerzett.
A 81 tagú montenegrói parlamentben 41 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Az Európa Most Mozgalmat irányító Milojko Spajic azonban jelezte, sem a DPS-szel, sem Abazovic kormányfő pártjával, az URA-val nem hajlandóak koalícióra lépni.
Ez azonban egyrészt azt jelentheti, hogy a kormányban fontos pozíciókat szerezhet az oroszbarát szövetség, másrészt pedig azt is, hogy a kabinet a kisebbségi pártoktól függ majd.
Milica Kovacevic politikai elemző a Vijesti portáljának elmondta, a rekord alacsony részvételi arány oka az lehetett, hogy már nincsenek olyan vélt vagy valós ellenségek, akik miatt az emberek tömegesen az urnákhoz járulnának. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék számára sokáig a DPS volt a „főgonosz”, de a párt már szinte minden befolyását elvesztette. Elemzők szerint a másik ok, hogy több választást is rendeztek az országban, s ez a dömping is a választók kedvét szegte. Az áprilisi elnökválasztás második fordulójában, amikor Milo Djukanovic elvesztette a hatalmat, még 70 százalékos volt a részvétel.