Mintegy 20 ember megfigyelésére adtak havonta átlagosan engedélyt a titkosszolgálatoknak az idén – derül ki a Fővárosi Törvényszék közléséből a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán.
Tavaly havonta átlagosan 21 emberrel szemben engedélyeztek titkos információszerzést a titkosszolgálatok kérése nyomán, ami 50 százalékos növekedés a 2021-es engedélyek számához képest, amikor is havonta átlagosan 14 ember megfigyelésére adtak engedélyt.
Az idén április 30-ig 41 ügyben 83 ember megfigyelését kérték a titkosszolgálatok, mindegyik kérelmet jóváhagyták, ahogy 2010 óta az összeset.
Mint írják, 2010 eleje óta 2645 embert figyeltek meg nemzetbiztonsági okokból bírói engedély alapján.
A legtöbb embert egy év alatt – 310 – 2020-ban figyelték meg, a legkevesebbet – 112 – 2010-ben. Mint azt megjegyzik, az előbbit indokolhatja, hogy 2020 óta titkos megfigyelés alapja lehet a rémhírterjesztés is.
Mivel a törvény szerint nem csak bírói jóváhagyás lehet szükséges egy titkosszolgálati megfigyeléshez, hanem egyes esetekben az igazságügyi miniszter engedélye kell, a portál onnan is kikérte az adatokat, ám „nem lettek okosabbak”. A tárca május végi válaszában csak a beérkezett kérelmek számát közölték, eszerint április 25-ig 440, tavaly 1374, 2021-ben pedig 1469 kérelmet iktattak. Az engedélyezett megfigyelések számára vonatkozó adatot arra hivatkozva nem árulták el, hogy ez náluk „titkos minősített adatnak számít”.
Akkorát hazudott az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Holdról is látszott, aztán inkább titkosította az egészet