engedély;titok;Igazságügyi Minisztérium;titkos megfigyelés;

Akkorát hazudott az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Holdról is látszott, aztán inkább titkosította az egészet

A titkos megfigyelések számai is minősített adatnak számítanak már.

Idén az év első az első nem egészen négy hónapja alatt, 2023. április 25-ig 440 darab titkos megfigyelésről – telefonlehallgatásról, elektronikus adatforgalom figyeléséről vagy akár követésről – szóló engedélykérelem futott be az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az, hogy ebből hányat engedélyezett Varga Judit vagy valaki, aki megkapta tőle a feladatot, minősített adatnak számít – derül ki abból a válaszból, amelyet a tárca küldött a hvg.hu közérdekű adatigénylésére.

A minősített adatra, vagyis titkosításra hivatkozni kissé álszent érvnek számít az Igazságügyi Minisztérium. Egyrészt azért, mert a Pegasus-botrány kitöréséig, amely 2021-ig a tárca zokszó nélkül kiadta hogy hány engedélykérelmet kapott és ebből hányat hagyott jóvá. Másrészt azért, mert 2021-ben azzal indokolták a jóváhagyott engedélykérelmeket firtató kérdéseket, hogy a számukat nem is tartják nyilván. A korábbi évek gyakorlatának a tükrében ez egyszerű hazugságnak számít, az pedig kvázi beismerő vallomásnak, hogy ami a 2022-es számot illeti, már titkosításra hivatkozik a tárca. (Az, hogy az Igazságügyi Minisztérium hazudik, kezdettől fogva világos volt, minősített adatra vonatkozó kérelmekre ugyanis a titkos ügyiratkezelés szabályai vonatkoznak, és előírás, hogy követni lehessen a dokumentumok sorsának az alakulását az érkezéstől a jóváhagyásig vagy az elutasításig.)

Minősített adat lett egyébként az is, hogy ki írja alá az engedélyeket az Igazságügyi Minisztériumban. ennek azért van némi jelentősége, mert Varga Judit az egész Pegasus-botrányt az egykori államtitkárára, Völner Pálra akarta kenni, aki jelenleg a félig a nevét viselő korrupciós botrány, a Schadl-Völner-ügy főszereplője.  Völner Pál vérig is sértődött.