Péntek délután fél 4 körül kezdődött és szombat reggel fél 10-ig tartott a bosszútörvény néven elhíresült státusztörvény vitája, ami miatt pénteken ismét tüntetést tartottak az Országház előtt. Többen a demonstráció után is a helyszínen maradtak virrasztani, amíg a vita tart.
A 24.hu összefoglalója szerint a Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence késő este arról beszélt, hogy egy minimális jószándék esetén a kormány nem fogadná el ezt a tervezetet, ennél ugyanis szerinte még az is jobb lenne, ha a kormány nem nyúlna az oktatáshoz és mindent úgy hagyna, ahogy van. Ezután egy pedagógus felmondásáról olvasott fel egy levelet.
A DK-s Gréczy Zsolt azt mondta, nem lehet diktátumokkal iránytani a magyar oktatást. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólalásában egyebek közt arra utalt, hogy Balatonalmádiban bosszúból rúghattak ki egy történelemtanárt érettségi közben. A Momentum részéről Orosz Anna arról beszélt, hogy a státusztörvény a maradék jó tanárt is el fogja üldözni, a rendszer lassan mindenkit bedarál.
Tordai Bence a fideszes képviselőknek: Ha annyira bátrak, menjenek le a Kossuth térreA kormánypártok részéről Hollik István este 11-kor levonta a tanulságot: az ellenzék hangulatot kelteni ment be a parlamentbe. Szerinte el sem olvasták az ominózus törvénytervezetet, majd az MSZP-s Hiller Istvánt dicsérte meg, akinek felszólalása elgondolása szerint az egyetlen volt, ami nem volt tele gyűlölettel.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár este 11 után azt magyarázta, hogy nincs olyan szabály, ami kőbe vésné, mikor kezdődik a tanítás, ez az iskolák jogkörébe tartozik. Szerinte a teljesítménybérezés rendezni tudja azt, hogy az iskolák biztosítsák a munkaerőt. Éjjel fél kettőkör a szocialista Kunhalmi Ágnes úgy érvelt, hogy a státusztörvény szelektívvé teszi az iskolarendszert.
Rétvári Bence belügyi államtitkár éjjel fél 4-kor azzal az elgondolással állt elő, hogy a pályakezdő pedagógusok az egyik fő nyertesei a tervezetnek, a PDSZ támogatottsága pedig körülbelül ott van, ahol az MSZP támogatottsága. Erre reagálva Szabó Tímea már reggel fél 7-kor kifakadt: „mi a jó anyám az osztályharc abban, hogy a kórházakra többet költsünk, a stadionokra kevesebbet. Ebben mi az osztályharc?” - tette fel a kérdést.
Reggel háromnegyed 8 körül a momentumos Tóth Endre éppen a Maslow-piramis segítségével vázolta fel az oktatás problémáit, és arra jutott, hogy a magyar oktatás már a legalsó, a kvázi-fiziológiai szükségletek szintjén akadozik,
ugyanis a tanárhiány mellett súlyos eszközhiány is van, legyen szó akár krétáról, akár számítástechnikai eszközökről, az iskolák épületei pedig ugyancsak elhanyagoltak. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer nem tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, például az okostelefonokhoz, vagy a mesterséges intelligenciához.
A momentumos politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskoláknak a médiatudatosságot is oktatni kéne, majd hozzáteszi, hogy ez persze valószínűleg nem érdeke a kormányzatnak, hiszen nekik az a jó, ha bedőlnek a kormányzati propagandának.
A parlamentben megy a vita, kint a Kossuth téren több ezren tüntettek az Orbán-kormány bosszútörvénye ellen – Élő!Fél 10-kor Tóth Endre volt az utolsó rendes felszólaló is, és arról beszélt: az Orbán-kormány ellehetetlenítette a tiltakozás hivatalos formáját, a sztrájkot. Sok pedagógus a kormányzati arrogancia, a döntéshozatal módja és a kommunikáció stílusa miatt hagyja el a pályát, és ha ezen nem változtatnak, egyre többen fognak így dönteni – figyelmeztetett. Ekkor az Orbán-kormányt már nem az oktatási ügyekben megszólaló Rétvári Bence, hanem az egészségügyért felelős Takács Péter képviselte a vitában. Ő zárszavában nem kevés cinizmussal azt hangoztatta, a 18 órán át tartó vita alatt új, komolyan vehető érv nem hangzott el ellenzéki oldalról. Reggel 9 óra 36 perckor a vita véget ért.
