Nevet a képen mindkét szereplő, vívóruhában állnak egymás mellett, Novák Katalin épp Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardjával imitálja a támadást, ami a protokollképek egyike volt a köztársasági elnök asszony előző heti életéből. A vívás eleve az a sport, amelyikben a történések gyorsasága folytán a taktika és a stratégia még az állóképességnél, az erőnél is fontosabb, mert a sportágban rejlő ravaszság az igazán lényeges. Pont ez a ravaszság érhető tetten ezen a fotón is, hiszen a hatalom megint egy politikán felül álló, általános közmegbecsülést élvező sportolóval igyekszik emberarcúvá tenni azt, ami egyre nehezebben vállalható.
Novák Katalin a vicceskedő fotó közzé tétele közben hallgat a pedagógusok ellehetetlenítését célzó törtvényjavaslatról, mintha ez nem lenne lényeges. Mondjuk ez még mindig jobb, mintha megint megkegyelmezne egy terrorizmusért elítélt szélsőjobbernek, a léc tényleg nem volt soha ilyen alacsonyan, az is sokkal kedvezőbb a társadalomnak, ha elnök asszony nem csinál semmit, csak humorizál. Eközben a pedagógusok valamiért nem érték el az ingerküszöbét, holott nyilván látja, az unokáit is majd az a rendszer fogja felnevelni, amiről ő is tudja, hogy nem felel meg a civilizációs kritériumoknak. Még sincs erről véleménye, vagy ha van, azt megtartja magának.
Úgy tetszik, a párt káderhiánya folytán a köztársasági elnöknek a sportolók politikai térbe emelése lett a feladata. Akár még be is jöhet, volt már erre példa korábban is, de talán nem ezzel kellene töltenie az idejét. Illetve: emellett kiállhatna a civilek, a hatalom árnyékában lévők mellett, kampányolhatna a kutyamenhelyek, a mellrák-szűrés, vagy a tanárok mellett. Ehelyett vívóruhában vicceskedik a háromszoros olimpiai bajnokkal.
Lehet, még nem szóltak neki, de a lólengő Borkai is visszatérne a közéletbe.