oktatás;Magyarország;szakszervezet;követelés;sztrájkbizottság;

Újra összeül a pedagógus sztrájkbizottság, újabb pontokkal egészítették ki követeléseiket a szakszervezetek

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel legutóbb februárban tárgyalt a minisztérium a sztrájkkövetelésekről. 

Több hónap kihagyás után, az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére ma délutánra hívta össze a Belügyminisztérium a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel legutóbb februárban tárgyalt a minisztérium a sztrájkkövetelésekről. A március 16-17-ei sztrájkot követően a sztrájkbizottság ülései azért maradtak abba, mert a szaktárca közzétette a pedagógusok új jogállásáról szóló státusztörvény tervezetét, amelyről szakmai egyeztetések indultak több oktatásban érintett szervezet bevonásával. A PSZ és a PDSZ szempontjából ezek lényegében ugyanúgy eredménytelenül zárultak, mint a korábbi sztrájktárgyalások.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja lapunknak azt mondta, követeléseiket újabb pontokkal egészítették ki.

Az egyik, hogy a kormány vonja vissza az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezéseket, a másik, hogy a státusztörvény tervezetét is vonják vissza, amelyről pénteken tartott általános vitanapot a parlament, és várhatóan július első felében szavazhatnak róla. 

De lesz más megtárgyalni való is, négy fideszes képviselő ugyanis egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek péntek este, amellyel heti 24 órában rögzítenék a főállású tanárok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a mostani 22-26 órás felosztás helyett, ami olykor igazságtalan helyzetet teremhet (például egyeseknek kevesebb, másoknak több tanórát kell megtartaniuk egy héten, ugyanazért a pénzért).

Bár a szakszervezetek követelései között régóta szerepel a munkaterhek csökkentése, de nem úgy, ahogy az a javaslatban szerepel. Azt szeretnék, ha a tanítással lekötött munkaidő heti 22 óra lenne, a túlmunkát - így az elrendelt többletórákat is – pedig minden esetben fizessék ki. Követelésüket a Tárki 2009-es kutatására alapozzák, mely szerint egy pedagógus még heti 22 tanóra megtartásával is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat (az órákra fel kell készülni, járulékos feladatok is vannak, mint például a dolgozatjavítás, plusz adminisztráció, szülőkkel, diákokkal való kapcsolattartás, problémakezelés, stb.).

– Jelenleg átlagosan heti 24 órát meghaladó a tanítási órák és egyéb foglalkozások száma. Így a heti 24 fix óraszám törvénybe iktatása nem jelent nagy kockázatot, mert a többlettanítások, a ki nem fizetett eseti helyettesítések elrendelésével, no meg a munkaidőkeret bevezetésének lehetőségével továbbra is extrém munkaterhelést lehet a pedagógusok nyakába varrni – olvasható a PDSZ állásfoglalásában.