Szerbia;Koszovó;Aleksandar Vucic;

Albin Kurti koszovói kormányfő súlyos stratégiai hibát követett el az észak-koszovói önkormányzati választások áterőltetésével

- Már Albin Kurti a rosszfiú

Nem utazik el a szerb elnök az EU  által Koszovó kapcsán szervezett válságtanácskozásra, igaz, nem is őt okolják Belgrád és Pristina kritikussá vált kapcsolatai miatt.

Ismét elmérgesedni látszik a Koszovó és Szerbia közötti konfliktus, de teljesen megváltoztak a körülmények. Miközben ugyanis előzőleg Szerbia, illetve Aleksandar Vucic szerb elnök volt a rosszfiú az Egyesült Államok és az Európai Unió számára, most már egyre inkább Albin Kurti koszovói miniszterelnököt okolják azért, hogy kudarcba fulladt a két szomszédős balkáni ország közötti békefolyamat. A Nyugat láthatóan tanácstalan, nem tudja, hogyan lehetne előmozdítani a szerb-koszovói párbeszédet, amire eddig is komoly erőfeszítéseket tettek. Mind több jel utal azonban arra, hogy nem Belgrád, hanem Pristina számíthat komoly konzekvenciákra.

A mostani bizonytalan helyzet haszonélvezője Oroszország. Moszkva érdekeinek a folyamatos balkáni bizonytalanság felel meg leginkább. Ugyanakkor tény, Kurti sokat tett azért, hogy már őt tartsák a mostani áldatlan állapotok fő felelősének. Ugyan a két ország közötti békemegállapodás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy nagyobb önrendelkezést biztosít az Észak-Koszovóban élő szerbek számára és létrehozza a Szerb Községek Közösségét (ZSO), ezt mind a mai napig elutasította arra hivatkozva, nem akar új Boszniát. Szerinte egy ilyen lépés nyomán elszakadás fenyegetné az északi országrészt. Kurti azzal is rosszpontokat szerzett mind Washington, mind az EU szemében, hogy áprilisban áterőltette a szavazást több, túlnyomórészt szerbek által lakott településen úgy, hogy azt a szerbek bojkottálták. A voksolás kiírására azért volt szükség, mert tavaly novemberben a szerbek úgy döntöttek,  kivonulnak a koszovói intézményrendszerből.

A választás tovább szította a feszültséget, hiszen albán nemzetiségű polgármestereket választottak meg 3-4 százalékos részvétel mellett olyan községekben, ahol alig élnek albánok. Később a koszovói különleges rendőri erők segítségével foglalták el hivatalukat a megválasztott albán polgármesterek, ami szintén olaj volt a tűzre.

Természetesen Vucic is mindent megtett azért, hogy eszkalálódjon a helyzet,  szerb futballhuligánok támadtak a szóban forgó önkormányzati épületek előtt a KFOR békefenntartóira, több magyar katona megsérült. Ugyan az Európai Unió elismerte a választások eredményét, most már új voksolás kiírását követeli, amin a szerbek is részt vesznek. Pristina elvileg ebbe hajlandó belemenni, de még nincs szó új időpontról. Múlt héten tovább nőtt a feszültség, miután Koszovó állítása szerint három koszovói rendőrt raboltak el a szerb biztonsági erők.

Vedran Dzihic politológus, az Osztrák Nemzetközi Politikai Intézet (OIIP) munkatársa az ORF-ben úgy vélte, a Nyugat most a "pragmatikus ölelkezési kurzust" választja Vuciccsal. Ez azonban a szakértő szerint veszélyes, „mert a konfliktus tovább eszkalálódhat". Úgy véli, a Koszovó egyértelmű támogatásától való elmozdulás az ukrajnai orosz agressziós háború kezdete óta figyelhető meg. Szerinte ennek az az oka, hogy az EU-ban egyesek úgy vélték, valamit tenni kell, mert fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia egyre inkább orosz befolyás alá kerül.

Akadnak a Nyugat változó irányvonalát bíráló hangok. Edward P. Joseph amerikai Balkán-szakértő a Foreign Policy című lapnak írt cikkében "a Nyugat önpusztító hatalmi harcáról" tett említést és Kurti mellett állt ki. Dzihic szintén aggodalmának ad hangot, és az európai és amerikai diplomácia vereségét látja: "A Nyugat már nem az átalakulásra és az EU bővítésére összpontosít, hanem a válságkezelésre". Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy a választások áterőltetésével a koszovói miniszterelnök is "átlépett egy határt".

Washington már egyértelműen Kurtit okolja a mostani áldatlan állapotok kialakulásáért és úgy véli, neki kell megtennie az első lépéseket az enyhülés érdekében. Ez önmagában is hatalmas fordulat az Egyesült Államok Pristinával kapcsolatos politikájában, hiszen Koszovó 2008-ban az Egyesült Államok jelentős közbenjárásának köszönhetően kiálthatta ki függetlenségét.

Brüsszel is hasonlóképpen látja a történteket. Az Európai Bizottság szóvivője azzal vádolta Kurtit, „nem foglalkozott megfelelően azokkal az elemekkel, amelyek a közelmúltbeli válságot kiváltották”. A beszámoló szerint Borrell egy sor büntetőintézkedést javasolt az uniós tagállamoknak Koszovóval szemben. Ezek közé tartozik például, hogy Kurtit kizárják a magas szintű látogatásokból és rendezvényekről, valamint felfüggesztik a pénzügyi együttműködést Koszovóval.

Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, lemondták a Koszovó és néhány uniós-tagállam képviselőinek két héttel ezelőttre tervezett brüsszeli találkozóit. Ilyen akcióra az EU részéről Pristinával szemben még soha nem volt példa. Hivatalosan Borrell szerdán azt mondta, az EU elvárja, hogy Kurti "tegyen intézkedéseket a de-eszkaláció érdekében".

Az Egyesült Államok már június elején kizárta Koszovót egy amerikai vezetésű európai hadgyakorlatból, és kész további lépésekre. Gabriel Escobar amerikai különmegbízott pedig leszögezte: "Ha nem fogadják el a Nyugat által benyújtott hárompontos javaslatot az észak-koszovói válság leküzdésére, az azt jelenti, hogy Koszovó egyoldalúan kilép az euroatlanti partnerségből".

Érdekes módon Albánia is csatlakozott a Pristina elleni fronthoz. Kurti és Edi Rama albán kormányfő találkozója elmaradt. Rama azzal érvelt, „óráról órára romlik Koszovó kapcsolata az egész euroatlanti közösséggel"..

Erre a hétre Josep Borrell, az EU külügyi képviselője válságtanácskozásra hívta Brüsszelbe Vucicot és Kurtit. Ám a szerb elnök azt közölte: nem utazik el, nincs miről beszélniük.

Elterelheti a figyelmet

A szerb elnökhöz hű, amúgy teljesen hiteltelen szerb bulvármédia a háborús dobot veri. Ennek azonban az is az oka, hogy eltereljék a figyelmet arról: hazájában a szerb elnök egyre nagyobb nyomás alá kerül. Az ellenzék minden héten tüntetést rendez Vucic ellen, s nem kizárt, hogy a megmozdulások egyre radikálisabbakká válnak, egyes tüntetők szerint csak hídfoglalással lehet bármit is elérni. Szombaton négy városban is több tízezren tüntettek.

A folyamat elsősorban külső körülményeknek, például a megélhetési válságnak köszönhető. Egyelőre nem látni, hogy ez pozitív hatással lesz-e a szociáldemokráciára.