– Csak duma az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről, hogy azért eresztik a vizet a siófoki zsilipen, mert a jelenlegi vízszint veszélyeztet több, mélyebben fekvő déli parti települést. Senki sem jelezte, hogy gondja lenne. Kellett valami kitalált indok, hogy meg lehessen magyarázni, miért nyitották meg a zsilipet, ahelyett, hogy megmondanák, rájuk szóltak, hogy fel kell hozni a Balatoni Hajózási Zrt., a Bahart négy hajóját, melyek lassan másfél éve vesztegelnek a Dunán – mondta lapunknak Lombár Gábor, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere.
A szövetségi vezető hozzátette, szakemberek szerint cirka 15 centit kell leengedni a tóból, hogy a Sió alkalmas legyen a hajók felúsztatására, ez viszont azt jelenti, hogy a vízszint 105 centi körülire apad, s egy, a tavalyihoz hasonlóan száraz nyár esetében a főszezon közepére ismét a turizmus szempontjából kritikusan alacsony lesz a vízszint.
– Egy kánikulai napon 1-1,5 centi mínusz a párolgás – magyarázta. – Ráadásul csak arról értesítettek a múlt héten, hogy megkezdték a leeresztést. Azt, hogy meddig tart, senki sem mondta. Persze tudjuk: amíg fel nem hozták a hajókat. Csak azt nem tudjuk, mitől változott meg a vízügy álláspontja, hiszen március elején még azt állították, az idén bizonyosan nem nyitják meg a zsilipet.
Három hónapja lapunknak is ezt állította az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), amely múlt kedden közleményben jelentette be a vízleeresztés kezdetét. Kérdésünkre elismerték, a vízügy a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) kapott megbízást, hogy biztosítsa a Sióban a Bahart Zrt. két-két új kompjának és katamaránjának a Balatonra felhozatalát a Dunáról. (A Bahart-ban a magyar állam tulajdonosi jogait az MTÜ.)
Megkerestük az OVF felettes szervét, a Belügyminisztériumot, hogy megtudjuk, miként fordulhat elő az: az MTÜ megbízására, az ügynökség gazdasági szempontjai, s nem vízügyi szakmai érvek alapján nyitják meg a Sió-zsilipet. A tárca az OVF-re hárította a választ.
A vízügy szerint nemcsak az MTÜ, hanem egyéb hajózási igényeket is kielégítenek a Sió hajózhatóvá tételével, ám arra nem adtak konkrét választ, mennyi ideig lesz nyitva a zsilip, s mennyi vizet terveznek leengedni a Balatonból.
A vízeresztés mértéke és időtartama a hajózási igények, a Balatonba érkező vízmennyiség és a Sió csatornába torkolló vízfolyások függvényében folyamatosan változik – közölték. Arra a felvetésünkre, hogy márciusban még a zsilip zárva tartásáról nyilatkoztak, azt válaszolták: az „aktuális előrejelzés” alapján jövendöltek, ami 5-6 napos időszakot jelent, ám azóta rendkívüli módon megváltozott a hidrológiai helyzet. Mint írták, a tó vízgyűjtőjére rengeteg csapadék hullott, a vízszint 53 centimétert emelkedett a 2022-es minimumhoz képest, s június elején meghaladta a 121 centit, s mivel a hosszú távú előrejelzések alapján a nyár az átlagosnál kissé melegebb, de átlagosan csapadékos lesz, a főszezonban sem várható extrém apadás, a vízszint 80-85 centi körül maradhat. Arra viszont nem válaszolt a vízügy: hogyan fordulhat elő, hogy az MTÜ gazdasági szempontjai alapján született döntés szakmai ügyben?
Egy lapunknak nyilatkozó vízügyi szakember szerint egyáltalán nem meglepetés, hogy a szakmaiság háttérbe szorult a döntésnél, hiszen évek óta ez a helyzet: miután a vízügyi ágazat a Belügyminisztériumhoz került, a szakma jelentősen háttérbe szorult.
– Hivatalosan a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár alá tartozunk, ami már önmagában is beszédes – jegyezte meg, s hozzátette: az EU-ban tudomása szerint csak Magyarországon nincs önálló környezetvédelmi és vízügyi minisztérium. – A BM-ben nincsenek a vízügyhöz értő szakemberek, ráadásul nem is kíváncsiak a szakma véleményére, nincsenek érvek, egyeztetések, parancsok vannak, ahogyan egy rendvédelmi tárcához illik. Csakhogy esetünkben civilekről van szó, konkrét szakmai kérdésekről, amiket elvileg nem lehet egy felülről érkező ukázzal eldönteni, hiszen a természet nem parancsszóra működik. Igazából azt sem tudjuk, hogyan, s pláne hol születnek a döntések, milyen lobbik érvényesülnek, sokszor csak fogjuk a fejünket egy-egy utasítást követően.
A szakember állította, noha elvileg a Balaton elvileg a közép-dunántúli igazgatósághoz tartozik, megannyi hatóság illetékes még a tó ügyében, azaz nincs valódi gazdája, az egyes szervek döntéseit kerülő utakon ki lehet játszani.
– Pedig nagy szükség lenne valamilyen egységes szemléletre, irányvonalra, például a kotrással vagy a vízszint-ingadozással kapcsolatban – folytatta – Hiszen a klímaelőrejelzések szerint komoly baj lehet akár néhány évtizeden belül, ha folytatódik a nyári felmelegedés és az extrém szárazság. Az idei év egyelőre kegyelmi állapotot hozott, sokkal több volt a csapadék, mint egy átlagos esztendőben, ráadásul olyan időszakban is, ami máskor nem jellemző, így a nagy tavalyi vízvesztést vissza lehetett pótolni. Erre most kinyitották a Sió-zsilipet. Biztos, hogy nem az OVF-ben döntöttek így, sokkal valószínűbb, hogy fentről rájuk parancsoltak.
– Komolyan fontosabb néhány hajó, mint a milliós vendégsereg, a helyi vállalkozások ezrei és több tucat település? – vetette fel Lombár Gábor. – Ha kritikusan leapad a vízszint, annak a turizmus látja kárát, a vállalkozások kevesebb adót fizetnek az elmaradt forgalom miatt, a helyi önkormányzatoknak pedig a működőképessége függ a befolyó adóktól. Ráadásul mindezt néhány hajóért, melyekkel kapcsolatban nagy kérdés, az idén forgalomba tudnak-e állni. Hiszen a felúsztatáshoz sok mindent le kell szerelni róluk, azt majd vissza kell építeni, ki kell próbálni majd őket, a személyzetet be kell tanítani. Miért nem lehetett ősszel felhozni őket? Persze tudom, akkor nem lesz elég víz a Balatonban, hogy meg lehessen nyitni a zsilipet. Ha viszont ez az indok, vagyis száraz nyarat várnak az illetékesek, hogyan merik most leereszteni a tavat?!
A Balatoni Szövetség ezért a múlt heti tiltakozó levele után további lépésekre készül, Lombár Gábor szerint elképzelhető, hogy az ügyben a Pintér Sándor belügyminiszterhez, sőt, az is lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulnak.
Mindeközben az OVF a múlt heti, óvatos leengedés után nagyüzemire váltott és már szépen megtelt a Sió-csatorna felső szakasza.
Öreg hajók mennek, luxusjachtok jönnek?
Nemcsak a Balatoni Hajózási Zrt. négy új hajójának felhozatala miatt szükséges a vízleeresztés. Ezt jelzi, hogy a hétvégén a kiliti zsilipnél két vontató mellett várakozott a Kisfaludy sétahajó, a tó első, gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1846-ban épült gőzösének 2014-ben készült replikája is. Megkerestük a Bahartot, hogy megtudjuk, mi a szándékuk a hajókkal, ám lapzártánkig nem kaptunk választ – ahogyan a hajók felhozatalával kapcsolatos több, múlt heti kérdéseinkre sem. Megkérdeztük több, a Bahart kisrészvényesei közé tartozó település vezetőjét a hajók sorsáról, ám ők sem tudtak semmit a Kisfaludyról és társairól. Egyikük azonban annyit megjegyzett, azon sem lepődne meg, ha eladnák őket, mert amióta 2019-ben az állam – egy jelentős tőkeemeléssel – abszolút többségi tulajdont szerzett a hajózási cégben a tóparti települések kárára, semmi beleszólásuk a cég működésébe, s a döntésekről is csak utólag értesülnek, legalábbis jó esetben. Mellékesen megjegyezte, érdemes lesz megnézni, a Bahart járművei mellett még milyen hajók és jachtok érkeznek majd a Sión át a Balatonba: a tulajdonosi körük sok mindent elárul majd. V. A.
