Tavaly 2 százalékponttal zárkózott fel a magyarok fogyasztása az uniós átlaghoz, míg 2021-ben ez még csak az uniós átlag 70 százalékát érte el, ez 2022-ben már 72 százalékra nőtt – derül ki az Eurostat vásárlóerőparitással kiigazított adataiból. Ami viszont nem változott: ez a második legrosszabb adat az EU-ban. 2021-ben és tavaly is csak a bolgárok költöttek kevesebbet fogyasztásra a magyaroknál, ott az uniós átlag 67 százalékát érte el az egyéni fogyasztás. Ez leegyszerüsítve azt jelenti, hogy a magyar háztartások az unióban a második legszegényebbek –, de persze ez csak az átlagra igaz, hatalmas szórás van egy országon belül.
A magyar fogyasztás a szlovákkal van egy szinten, ott az uniós átlaghoz képest 73 százalékot mértek a statisztikusok, bár meg kell jegyezni, hogy a szakértők körében évek óta vita van a szlovák adatok minőségével kapcsolatban. Más tapasztalatok ugyanis nem támasztják alá Szlovákia ilyen gyenge teljesítményét, sem az egy főre jutó fogyasztásban, sem az egy főre jutó GDP-ben. Alulról felfele Horvátország (75 százalék), majd Görögország (78 százalék) következik.
A volt régiós versenytársak közül a csehek teljesítenek a leggyengébben, ám ott is eléri az egy főre jutó fogyasztási termékek vásárlása az uniós átlag 83 százalékát, majd jönnek lengyelek 86 százalékkal és a románok 88 százalékkal.
Románia azt elmúlt években az egy főre jutó fogyasztásban már megelőzte Magyarországot, ám, hogy a többi V4-államot is le tudta hajrázni, az komoly teljesítmény.
A román fogyasztást jelentősen támogatják a nagyszámú romániai vendégmunkás hazautalásai.
A lista élén Luxemburg áll évek óta, ott a fogyasztás az uniós átlagot 38 százalékkal (138) haladta meg, majd következik Németország (119 százalékkal), illetve az örökösen utolérni kívánt Ausztria, ahol az egy főre jutó fogyasztás az EU-átlag 118 százaléka. Idén a magyar mutató két százalékpontot javult, ami ha megmaradna következő években is, akkor az uniós átlagot 14 év alatt érnénk el, az osztrák színvonalat beérni pedig még további 9 évbe telne. Vagyis lemaradásunk a jelenlegi fejlődési ütem mellett Ausztriához képest 25 év, hasonló volt a 1990-es rendszerváltáskor. A gond egyértelműen magyar gazdasági modellel van, hisz a gyors modernizációt választó egykori balti államok már most az uniós fogyasztás 80 százalékán vannak, míg Litvánia már gyakorlatilag utolérte az EU-t, az egy főre jutó fogyasztás elérte az uniós átlag 95 százalékát, ami ragyogó teljesítmény egy egy ex-szovjet gazdaságtól.
