Nem fizeti be az idei évre kivetett 58 milliárdos szolidaritási adó fennmaradó részét a fővárosi önkormányzat az első Budapesti Lakógyűlésre beérkezett szavazatokra tekintettel. A döntésről már értesítették is a Pénzügyminisztériumot – jelentette be a lakógyűlés eredményét ismertető mai sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester. Az ellenzéki városvezető azt reméli, hogy a fővárosnak később sem kell fizetnie. A Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy eddig 25 milliárdot utaltak az államkincstárnak ezen a címen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a főváros igazságtalannak és túlzó mértékűnek tartja a szolidaritási hozzájárulásnak csúfolt adót, ezért június elején közigazgatási pert indított az ügyben. A keresetben azonnali jogvédelmet kértek a bíróságtól, ha elfogadják a főváros érveit, akkor a hozzájárulás idei 58 milliárdos összegéből a per végéig nem kell befizetniük 33 milliárd forintot. Ha pedig megnyerik a pert, akkor a végén sem. Karácsony Gergely tudomása szerint a Magyar Államkincstár egyelőre nem küldte el viszontkeresetét a bíróságra, amely így még nem tudott dönteni az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmükről.
„Nem csupán Budapest, egész Magyarország-ellenes ez a költségvetési politika” – Ma adja be a keresetet a szolidaritási adó miatt a fővárosA budapestiek kiálltak a városukért, kiálltak magukért – jelentette ki Karácsony Gergely, aki jelentős sikerként könyvelte el, hogy több mint 136 ezer ember nyilvánított véleményt az általuk feltett négy kérdésben. Mint mondta: kezdetektől a nyitott kormányzás elvét követik, a most lezárult lakógyűlés előtt már több más témában is kikérték a fővárosiak véleményét különböző formában, de ez volt az első alkalom, amikor közvetlenül megszólítottak minden 14 év feletti fővárosit. A városvezetés abban is következetes, hogy a fiatalokat is bevonja a döntéshozatalba, hiszen a jövőjük a tét. Arról azonban nincs adat, hogy valójában hány 14-18 év közötti budapesti szavazott.
A főpolgármester szerint a beérkezett szavazatok azt bizonyítják, hogy a fővárosiaknak van igényük arra, hogy a választások közötti időszakban is véleményt nyilvánítsanak fontos kérdésekben. A városvezető szerint a lakógyűlés nem összevethető a kormány által űzött Nemzeti Konzultációval, mivel a fővárosi önkormányzat valós kérdésekre vártak választ, ellentétben a kormány óvodások nem változtatására, illetve a brüsszeli szankciókra vonatkozó álkérdéseivel.
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy igazságtalannak tartják-e a budapestiek a Budapestre kivetett egyre emelkedő többletadót.
A válaszadók 91,3 százaléka szerint a jelenlegi városvezetésnek csak annyi elvonást kell fizetnie, amennyit az előzőnek.
Erre alapozva nem fizet a város a bírósági ítéletig. Karácsony nem hiszi, hogy a fővárosiak döntésével szembe menve egy folyamatban lévő per alatt a kormány inkasszóval próbálná behajtani a hiányzó milliárdokat.
A második kérdésben arra kérték a fővárosiakat, hogy döntsenek: közszolgáltatások vagy sarc, a kettő ugyanis nem megy együtt. Aligha meglepő módon a többség – 88,6 százalék – arra szavazott, hogy inkább a kormányzati elvonások befizetését függesszék fel, mintsem leálljon a közösségi közlekedés. Az eredményben inkább az volt a meghökkentő, hogy akadt 7,1 százalék, akik úgy vélték, hogy a városvezetés csökkentse a busz- villamos járatok számát.
A másik két kérdés a Lánchídra vonatkozott. Az elsőben az Orbán-kormány által megígért, de egyelőre oda nem adott 6 milliárd forintos támogatásról kérdezték a fővárosiakat. A budapestiek 93,4 százaléka szerint jár ez a pénz az önkormányzatnak. Karácsony ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kabinetnek valójában nem is kell fizetnie, elég lenne lemondani a felújítás áfa-tartalmáról, mivel az éppen kiteszi a még Tarlós István főpolgármestersége alatt ígért összeget.
A válaszadók 79,9 százaléka arra voksolt, hogy a felújítás befejeztével is maradjon meg a Lánchíd jelenlegi forgalmi rendje, vagyis az autóknak végleg tilos lesz áthajtani a hídon. Itt volt a legnagyobb az ellenzők aránya, 18,8 százalék ugyanis a korábbi dugók ellenére is felengedte volna a hídra az autókat. A főpolgármester már utasította is a Budapesti Közlekedési Központot, hogy véglegesítsék a jelenlegi forgalmi rendet.
A városvezetés a lakógyűlés eredményéről levélben tájékoztatta Orbán Viktort és egyúttal kérte a korábban egyeztetési fórumként működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának összehívását, amely bő egy éve nem ülésezett.
A Népszava kérdésére, hogy nem érzi-e csekélynek a 9 százalékos részvételt, illetve soványkának az így szerzett támogatását a fenti döntésekhez a városvezető azt válaszolta, hogy elégedett a részvételi aránnyal,
hiszen több mint 136 ezer ember vette magának a fáradtságot, hogy végigolvassa a levelüket és szavazzon, ami egy nagyon magas szám, főként egy olyan országban, ahol az a bevett politikai döntési mechanizmus, hogy mindenről egy ember dönt.
Arra a felvetésünkre, miszerint nem voltak-e tendenciózusak a kérdések, így nem is nagyon kaphattak a fentiektől eltérő válaszokat, azt mondta, hogy a város életét leginkább befolyásoló ügyekről kérték ki az emberek véleményét, a kérdésfelvetés össze sem hasonlítható a kormányzati gyakorlattal, az eredményt pedig kötelező érvényűnek tekintik.
Karácsony Gergely szerint siker, hogy a budapestiek kilenc százaléka szavazott a lakógyűlésenAz első Budapesti Lakógyűlés cirka 130 millióba került, amelynek csaknem felét a kézbesítés költsége vitte el, míg a marketingre 30 milliót költöttek. A további lakógyűléseken költségmegtakarítás okán várhatóan nem küldenek levelet, az egészet online bonyolítják majd. Összehasonlításul a kormány hivatalosan 2,6 milliárdot, egyéb becslések szerint legalább 10 milliárd forintot költött a legutóbbi szankcióellenes, orosz párti nemzeti konzultációra.