Több mint hárommilliárd forint megfizetésére akarja kötelezni az ellenzéket az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Mind a hat, parlamentbe jutott ellenzéki párt megkapta a számvevőszék jelentéstervezetét. Ennek értelmében megvalósult a tiltott pártfinanszírozás a 2022-es országgyűlési választási kampány során, amennyiben a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi pénzekből fizette az ellenzéki kampány egyes költségeit, noha maga a mozgalom nem volt a választáson induló szervezetek közt. Az ÁSZ szerint 1,7 milliárd forintra tehető az az összeg, amit külföldi forrásból finanszíroztak az MMM-en keresztül, a büntetés a törvények szerint ennek a duplája, 3,4 milliárd forint lehet.
Több pártvezető is jelezte a portálnak, hogy ügyvédek vizsgálják a dokumentumot, amit zavarosnak és bizarrnak tartanak. A pártoknak 15 napjuk van észrevételeiket elküldeni az ÁSZ-nak.
Márki-Zay Péter lapunknak elmondta, hogy „egy magas rangú, kormányhoz közeli ember” korábban már figyelmeztette arra, mi várható az ÁSZ részéről. Teljesen egyértelmű – folytatta –, hogy a pártokat próbálják összeugrasztani az MMM-el. Hiszen az ÁSZ védekezési lehetőségként felkínálja a pártoknak: ha arra hivatkoznak, hogy „ellopták ezt a pénzt”, és nem a kampányra költötték, akkor csökkenthető a rájuk kivethető összeg. Egyébként pedig nyilvánvalóan a pártokat lehet zsarolni, nem az MMM-et, hiszen a visszafizetési kötelezettség a pártokat terheli, nem a mozgalmat – jegyezte meg.
– Példátlan tisztességgel és átláthatósággal jártunk el a pénzek felhasználásakor
– erősítette meg korábbi állításait Márki-Zay Péter. Az ÁSZ fellépését „fideszes politikai eljárásnak” minősítette. „Mindvégig tudtuk a kampány során, hogy minden részletre kínosan vigyáznunk kell, mert minket bármilyen hibáért börtönbe akar csukni a Fidesz” – mondta.
Kérdésünkre, hogy az ÁSZ által kilátásba helyezett büntetés mennyiben lehetetleníti el az ellenzék helyzetét a jövő évi önkormányzati és EP-választás során, Márki-Zay Péter arra hívta fel a figyelmet: a tavalyi választás előtt az ellenzék mindennel együtt nagyjából 3,5-4 milliárd forintot használt fel, míg a Fidesz több 100 milliárdból kampányolt. – Csak rendszerváltásban reménykedhetünk, mert ebben a mostani rendszerben a gép nem fog mást dobni, mint azt, hogy a Fidesz nyer, Orbán gazdagabb lesz, az emberek meg szegényebbek – jelentette ki.
Kerestük az Állami Számvevőszéket. Kathi Attila kommunikációs vezető azt kérte, érjük be azzal a nyilatkozattal, amit Windisch László, az ÁSZ elnöke az MTI-nek adott. Windisch közölte: nem döntött a számvevőszék az ellenzék tiltott kampányfinanszírozási ügyében, és az sem állapítható meg, melyik pártra milyen jogkövetkezmények vonatkoznak. A pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de
a tiltott támogatás összegét csak később, többek között az adóhatóság vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani.
A büntetés mértéke is ettől függ. A jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval a vonatkozó rendelkezésekről.
Windisch László tájékoztatása szerint a jelentésről – annak véglegesítése előtt – megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, amit Márki-Zay Péter már elismert. A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál – zárta nyilatkozatát Windisch László.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója tavaly ősszel a Népszavának hangsúlyozta: ha rossz szabályokat hoz és rossz rendszert működtet a hatalom, amit kihasznál a maga előnyére, akkor aligha várhatja el azt, hogy az ellenzéke teljesen tisztán, nem csak a szabályok betűjét, hanem azok rendeltetését is szem előtt tartva járjon el.
„Visszataszító, hogy az Orbán-kormány olyasmi miatt vádolja jogsértéssel az ellenzéket, amit saját maga a többedik választás óta alkalmaz és magától értetődőnek tekint”Az ellenzéki oldalon létrehozott MMM finanszírozási szempontból a kormánypárti Civil Összefogás Fórumhoz (CÖF) hasonló funkciót töltött be. Ligeti Miklós szerint írott szabályt ezzel nem sértett az MMM, ahogyan azzal sem, hogy pénzt fogadott el külföldről. Civil szervezetek esetében ezt semmi se tiltja. A hasonlóságok mellett alapvető különbség: míg a hatalom közpénzzel tömi ki a CÖF-öt, az MMM külföldről történő forrásszerzése az adófizetőknek nem került pénzbe. Ligeti Miklós visszataszítónak nevezte, hogy a kormány olyasmi miatt vádolja jogsértéssel az ellenzéket, amit saját maga a többedik választás óta alkalmaz és magától értetődőnek tekint.
Ismétli magát a történelem
A számvevőszék a 2018-as választás előtt (és utána) sorra büntette az ellenzéki pártokat, a legtöbbet – csaknem egymilliárd forintot – a Jobbiknak kellett fizetnie. Az ÁSZ akkor azzal érvelt, hogy nem tesz mást, mint „hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, végső soron a politikai élet tisztaságához”. Ha a pártok nem tudják kifizetni a számvevőszék által megállapított összeget, akkor azt levonják az állami támogatásból. Az ÁSZ döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség.