Az idősek évközi rendkívüli nyugdíjemelést kérnek, de a novemberire sincs már garancia

Az év első öt hónapjában a nyugdíjas infláció az általánosnál lényegesen magasabb volt.

– Egyre kevésbé látszik esély az évközi rendkívüli nyugdíjkorrekcióra, sőt, a novemberire sem lehet mérget venni – fogalmazott lapunknak Farkas András nyugdíjszakértő, akit azt követően kerestünk, hogy a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón lapunk rákérdezett a rendkívüli emelésre. Mint ismert, a több százezer tagot számláló Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a rendkívül magas inflációra hivatkozva legalább 3 százalékos, nyári korrekciót kért januárig visszamenőleg.

Az államháztartásért felelős államtitkártól korábban választ kaptak, ez alapján lapunkban májusban megírtuk, hogy nem lesz évközi emelés.

– Ha az infláció magasabb lesz, mint amivel számoltunk, akkor novemberben fogjuk kifizetni – fogalmazott a tárcavezető.

Farkas András úgy látja, lényegében már csak a három hét múlva, a 12-én esedékes júliusi nyugdíjjal együtt lehetne egy január 1-jére visszamenő korrekciót beiktatni. Kijelentette, ha lenne erre szándék, a rendkívüli emelésről szóló kormányrendeletnek már meg kellett volna jelennie.

A nyugdíjtörvény csak novemberi korrekciót ír elő – mondta –, ha a január-augusztus nyolc havi inflációs adatok alapján becsülhető éves infláció mértéke meghaladja a januári emelés mértékét. Nyári rendkívüli kiigazításról a nyugdíjtörvény nem rendelkezik, ez a kormány döntése volt 2021-ben és 2022-ben is.

A nyári korrekció indokolt lenne – legalábbis a szakértő szerint –, hiszen az év első öt hónapjában a nyugdíjas infláció az általánosnál lényegesen magasabb volt, januárban 27,4-, februárban 26,9-, márciusban 26,7-, áprilisban 25,3-, májusban 22,9 százalék. Az élelmiszer infláció még ennél is durvább volt, az év első öt hónapjában messze a fájdalomküszöb fölött ingadozott, januárban 44-, februárban 43,3-, márciusban 42,6-, áprilisban 37,9-, májusban 33,5 százalék volt. Az idősek pedig a pénzük egyre nagyobb részét kénytelenek élelemre költeni. Farkas András megjegyezte:

az infláció növekedési üteme most ugyan lassul, de ez a csökkenés is brutális árnövekedést takar. Példaként említette, hogy a májusi nyugdíjas infláció 22,9 százalékos mértéke azt jelenti, hogy a 2022. májusi, és már akkor is horribilis árakhoz képest még további 22,9 százalékkal drágábban tölthető meg a nyugdíjas fogyasztói kosár.

Ha azt feltételezzük – folytatta a nyugdíjszakértő –, hogy júniustól decemberig minden hónapban két százalékkal csökken, és decemberben már csak 8 százalékos lesz az infláció, az éves átlag akkor is 18,9 százalék lenne. Ebben az esetben novemberben egy 3,9 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés lenne indokolt. A korrekciós eljárás viszont becsült adatokra épül. Mivel a kormány kommunikációjából az derül ki, hogy becslése szerint az éves infláció idén nem lesz magasabb 15 százaléknál, nemhogy a nyári hónapokban, de még novemberben sem kell korrigálnia a nyugdíjemelést.

Juhász László, a már említett Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa elnöke is hasonlóan vélekedik. Szerinte most már egyértelmű, hogy a Orbán-kormány elutasítja a kérésüket, pedig a nyugdíjasok továbbra is jogosnak tartják a novemberit megelőző évközi, legalább 3 százalékos nyugdíjemelést.

ehhez a következő hét hónap átlagának 7,3 százalék alatt kell maradnia, ami elég valószínűtlen – vélekedett, hangsúlyozva: az egyeztető tanács vezetői között több gazdasági szakember ül. – Van olyan, aki a fél életét a KSH-ban töltötte, pontosan tudja, hogyan kell kiszámolni a várható inflációt. Ő, ahogy több szakértői műhely is, 18-19 százalék körülit tart valószínűnek – mondta. Juhász László szerint miközben a kormány a számokkal trükközik, a januári emelést már megette az infláció, és ez hónapról hónapra egyre nehezebb helyzetbe sodorja a nyugdíjasokat.