Leidiótázta magát a magyar válogatott szövetségi kapitánya, miután egy győztes mérkőzés után is fontosnak érezte, hogy üzenjen a válogatási elveit kritizálóknak. Elgondolni is rossz, mi lett volna, ha nem nyer a válogatott Litvánia ellen (2-0), és nem vezeti csoportját az Eb-selejtezőben…
A kormánnyal és annak kedvenc sportvezetőjével hagyományosan rettenetesen keménykedő köztévé riportere teljesen ártatlan kérdést tett fel Marco Rossinak (vagy inkább elismerését fejezte ki, hogy az általa először a kezdőbe tett játékos gólt lőtt debütálásakor), mire az olasz maestro hisztérikusan reagált. Azt mondta, minden kerethirdetésnél kritizálják, hogy miért ez játszik, és nem az, olyan, mintha minden alkalommal záróvizsgáznia kellene, ha pedig nem nyer a válogatott, akkor idiótának titulálják.
Arra momentán elfelejtett kitérni, hogy ki vagy kik? Ilyen kesztyűs kézzel sehol a világon nem bánik a média a szövetségi kapitánnyal, mint itt; az állami sportsajtó eleve nem is írhat még egy vessző kritikát sem róla, de a függetlenek is elismerik, ebből az ótvarból, mint ami a magyar futball, nem a maximumot, hanem abból ötször többet hozott ki.
De úgy tetszik, öt kapitányi éve után már nem így érzi. De akkor ki szerint idióta? A szurkolók a vállukon hordják. A média szereti, legalábbis nem rajzolt még egyszer sem káposzta fejet a nyakára, mint az angol The Sun bulvárlap Terry Venables kapitánynak. Az MLSZ? Az kizárt, hiszen Csányi Sándor elnök legitimációját köszönheti neki, hiszen két vállalhatatlan kapitányi kinevezése (Pintér Attila és Georges Leekens) után egyértelműen elhárult a veszély, hogy úgy járjon, mint a kézisektől a távozása után a háta mögött kiröhögött Kocsis Máté. Marad a politika. Alighanem a VIP-nek címezte ezt Rossi, ám rossz helyen, a tv-ben mondta. Olaszként csak öt év múltán kezd ráérezni a NER ízére?