Strasbourgi bíróság: jogsértő, hogy Magyarország nem biztosítja a transz embereknek a nem- és névváltoztatás lehetőségét

A Háttér Társaság szerint a magyar állam további elmarasztalásokra számíthat egészen addig, amíg nem biztosítja újra a nem jogi elismerését.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.

A Transvanilla Transznemű Egyesület lapunkhoz is eljuttatott közleményében kiemeli: Magyarországon a 33-as paragrafus 2020-as törvénybe iktatása óta nincs lehetőség a nem és a név jogi elismerésére. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a nem jogi elismerésének tilalma előtt már évek óta nem hoztak döntéseket a beadott kérelmek ügyében, amivel

Az egyesület ügyfele még 2020 előtt kérvényezte a nem- és névváltoztatást. Akkor a hazai hatóságok jogszabályi hiányosságokra hivatkozva elutasították a kérelmét. A ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes alapjogok érvényesülését biztosító eljárási keretek kialakítása az állam feladata és a Fővárosi Törvényszék egyetért azzal a ténnyel, hogy a kérelmezőt súlyos lelki és egészségügyi kár érte.

Jogorvoslati eljárások kellenek

A strasbourgi bíróság a mai döntésében megerősítette, hogy az Egyezmény 8. cikke védi az egyén nemi identitását, mint a személy identitásának részét. Ez igaz a transznemű személyekre is, akik még nem vettek igénybe nemi megerősítő kezeléseket vagy egyáltalán nem is akarnak élni ezekkel. Az 8. cikk a jog gyakorlásába való önkényes beavatkozás tilalmán túl pozitív kötelezettséget is ró az államra: el kell fogadni a jog hatékony gyakorlásához szükséges intézkedéseket, jogszabályi keretet és a jogorvoslati eljárásokat.

Az EJEB megerősítette, hogy a 8. cikk alatt a tagállamoktól elvárt, hogy gyors, átlátható és elérhető eljárásokat biztosítsanak a transznemű személyek jogi elismerésére. Az ügyben érintett időszak alatt sem volt egy egyértelmű jogszabályhely, amely kifejezetten szabályozta volna a nem jogi elismerését, de közigazgatási eljárás keretében erre lehetőség volt.

A nemzeti hatóságokat terheli a felelősség

Az EJEB elutasította a kormány érveit, melyek szerint a bírósági felülvizsgálattal a kérelmező jogorvoslatot kaphatott volna a szabályozás egyértelműségéből adódó problémákra. A kérelmező helyzetén a Kúria későbbi pozitív döntései sem változtattak volna, hiszen azokat a kérelem benyújtása után egy évvel hozták (más ügyekben). És ezek sem támasztják alá, hogy a kérdéses időszakban volt egy kialakult gyakorlat a nem jogi elismerésére Magyarországon.

„A Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügy körülményei olyan jogalkotási hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a kérelmezőt a magánéletével és személyes identitásának elismerésével kapcsolatban kínzó bizonytalanságban hagyták. A fentiekben kifejtettek szerint ez a helyzet, amelyért kizárólag a nemzeti hatóságokat terheli a felelősség, hosszú távú negatív következményekkel jár a kérelmező mentális egészségére nézve. A fenti megfontolások elegendőek ahhoz, hogy a Bíróság megállapítsa, hogy az alperes államban a kérdéses időszakban hatályban lévő jogi keret nem biztosított »gyors, átlátható és hozzáférhető eljárásokat« a transznemű személyek születési anyakönyvi kivonatokon szereplő nemének megváltoztatására irányuló kérelem megvizsgálására” – áll a közleményben.

Újabb elmarasztalások jöhetnek

Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete mérföldkő a küzdelmünkben a 33. §-sal szemben és a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelmünkben.

„A Transvanilla ügye ugyan még 2020 májusa előtt indult, a Bíróság mai ítélete megerősítette, hogy minden transznemű személynek joga van a nem jogi elismeréséhez és az állam pozitív kötelezettsége kiterjed a gyors, átlátható és elérhető eljárás biztosítására. A 33. § következtében kialakult helyzet minden kétség szerint sérti az ítéletben is megismételt alapelveket, így a magyar állam további elmarasztalásokra számíthat egészen addig, amíg nem biztosítja újra a nem jogi elismerését.”