A telerobotikai kísérletek részeként Andreas Mogensen dán űrhajós a nyár második felében indul a Huginn nevet viselő küldetésére a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A fél évig tartó megbízatása során a Surface Avatar nevű kísérletben több földi robotot fog egyszerre irányítani az ISS Colombus moduljából. A Surface Avatar a Német Lég- és Űrügyi Központtal (DLR) történő közös projekt, amelynek keretén belül három különböző robot várja a Német Űrkutatási Műveleti Központban (GSOC) az utasításokat. Az egyik egy robotkarral felszerelt leszállóegység, ami képes mintákat feltölteni és leadni.
A másik a Rollin’ Justin nevű humanoid robot, a harmadik pedig a Bert nevű robotkutya. Rajtuk kívül van egy negyedik is Hollandiában az Európai Űrügynökség (ESA) technikai központjában, egy jármű, négy robotkarral, amit hamarosan a GSOC területére szállítanak. Mogensen az ISS-ről irányítja őket. “A feladatok részletei, amelyeket a robotokkal fog végezni titkosak, ugyanis a kísérlet része, hogy kiderüljön Mogensen kevés előkészülettel hogyan irányítja a robotokat, ami plusz kihívás a mérnököknek és neki magának is” - mondta Marco Sewtz, a DLR kutatója. A Surface Avatars irányítóeszközei között egy hétféleképpen mozgatható joystick is van, amellyel érzékelni lehet, ha valamelyik robot akadályba ütközik, és érezni a tárgyak súlyát, ha a robotkar felemel valamit a talajról. Az, hogy a jelek az ISS-ről egy műholdon keresztül érik el a robotokat, majd ugyanígy jutnak vissza, 800 ezredmásodperc - a szempillantás négyszerese - késlekedést okoz, aminek akkor már lehet jelentősége, ha egy robot akadálynak ütközik, és arra reagálni kell. A robotoknak vannak kameráik is, amelyek videókat küldenek a Colombusra, ahol Andreas láthatja, hogyan mozognak, és utasíthatja őket.
A mostani projekt egy már korábban elkezdett kísérletsorozat újabb állomása lesz. Zábori Balázs fizikust, űrkutatási mérnököt, az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumának munkatársát arról kérdeztük, valójában mi a célja ennek a kísérletnek, hiszen a robotok már most is programok alapján vagy maguktól képesek valamilyen szinten tevékenykedni, vagy távirányítják őket, igaz nem az űrből. ,,Az egyik lényeges probléma pontosan az, hogyha az ISS a Föld másik oldalán tartózkodik, és a távolság miatt nincs közvetlen rálátás a robotokra, amihez hozzáadódik még az a bizonyos, jelen esetben még minimális, 800 ezredmásodperces jelkésés is, akkor a kommunikáció már nem tűnik olyan triviálisnak" - magyarázza a szakértő. ,,És majd ha az ilyen robotirányítások bolygóközi távolságokon át fognak folyni, miközben a jelek sok közvetítőeszközön futnak keresztül sokkal hosszabb késésekkel, akkor ez hatványozottabban jelentkezik. Az űridőjárási események is hatással lehetnek a jelekre, hosszabb-rövidebb ideig kimaradhatnak, elveszhetnek. A kísérlet egy másik célja annak kiderítése, mi történik ilyenkor, hogyan kezeli ezt a rendszer, hogyan próbálja meg helyrehozni a hibát. Ezeket fontos tesztelni, hiszen a távolabbi cél a Hold-körüli, Mars-körüli pályákon való felhasználás. Újabb része a mostani projektnek, hogy az űrhajós nincs felkészítve arra, hogy pontosan mi lesz a feladata, csak azt tudja, milyen parancsokat adhat ki az eszközöknek.
Olyanokat kell kiadnia, hogy azok megfelelően hajtsák végre azokat, miközben nem sodródnak veszélybe. A legnagyobb kihívás ez: hogy ne történjék kár a robotokban. Az űrhajós távol van, bizonyos utasításokat kell végrehajtatnia az eszközökkel, ha ezek nem megfelelőek, letörhet a robot karja vagy napeleme, túl mélyre fúrhat vagy eltörheti a fúróját, és lehet, hogy ezeket a károkat nem is lehet helyrehozni. Éppen ezért arról, hogy mi történik a robottal az irányítónak pontos visszajelzést kell kapnia: jó irányba halad-e, jó helyre fúr-e, nem akadt-e be a fúró, megfelelő nyomással dolgozik-e. Ezeket az információkat érzékelők tömege adja meg a joysticken vagy a kamerán keresztül, de az újabb kiderítendő kérdés, megfelelő-e ez így. Ráadásul az időbeli késésekhez, a jelkiesésekhez még hozzájárul a gravitációkülönbség is a Holdon vagy a Marson. Másképp értelmezhető visszajelzések érkezhetnek emiatt a műveletek végrehajtása során, lehet hogy mást végez el emiatt a robot, vagy semmit nem csinál meg abból, amit az irányító a távolból utasít. Nem egyszerű tehát egy távoli bolygón irányítani egy robotot" - összegezte Zábori Balázs.
