Három nappal azután, hogy Moszkvának – a belarusz elnök közvetítésével – sikerült megfékeznie a Wagner „magánhadsereg” lázadását az orosz hadsereg legfelső vezetői ellen, Vlagyimir Putyin elnök és hatalmi gépezete magához ragadta az események tálalását, és minden megnyilvánulásával azt üzente: maradéktalanul uralja a helyzetet. A védelmi minisztérium reggel tudatta, „folynak az előkészületei annak, hogy a Wagner CSVK (katonai magánvállalkozás) átadja páncélos haditechnikai eszközeit az orosz fegyveres erők aktív egységei számára”. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pedig közölte, hogy ejti a Wagner-csoport lázadása ügyében indított büntetőeljárást.
A Roszgvargyija nehézfegyvereket és harckocsikat fog kapni - közölte ezzel egy időben Viktor Zolotov, a közvetlenül az elnök alá rendelt nemzeti gárda vezetője. Újságírók előtt Zolotov kiválónak értékelte a biztonsági erőknek a Wagner lázadásával kapcsolatos munkáját, s azzal magyarázta a lázadók szinte akadálytalan szombati előrenyomulását a főváros felé, hogy a Moszkva melletti erők koncentrációjával készültek vereséget mérni rájuk. A lázadást Zolotov szerint a nyugati titkosszolgálatok készítették elő, hiszen már hetekkel a lázadás kezdete előtt tudtak róla.
Alekszandr Lukasenko belarusz elnök délelőtt megerősítette, hogy Jevgenyij Prigozsin az országba érkezett, miután „hétfői ígéretének megfelelően biztonsági garanciákat adott”. Ezek mibenlétét azonban nem részletezte. A nyugati média úgy értelmezte, hogy a Szíriai háborúban és az Ukrajna elleni háború különböző szakaszaiban jelentős szerepet vállaló Wagner-csoport vezetője, Putyin korábbi bizalmi embere megkezdte a Kremllel kötött alku értelmében vállalt száműzetését, miután lázadásával a legnagyobb csapást mérte az elnök tekintélyére, annak 23 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta.
Az orosz elnök a Kremlben beszédet intézett a hadsereg, a Roszgvargyija és a biztonsági szolgálatok vezetőihez, méltatva a fegyveres erőket, amiért hatékonyan "elejét vették egy polgárháborúnak". A lázadók által szombaton lelőtt hat katonai helikopter és egy repülőgép személyzetéről Putyin megjegyezte, hogy becsülettel teljesítették kötelességüket és "a lázadókkal való összecsapásban haltak meg”. Az eseményen ott volt a nyilvánosság elől napokig rejtegetett Szergej Sojgu védelmi miniszter is, akit Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel együtt Prigozsin alkalmatlannak tartott a posztjára az ukrajnai orosz hadműveletek kudarcos irányítása kapcsán, s lázadását is lényegében a leváltásuk követelésével indokolta.
Az ország polgáraihoz intézett előző esti beszédében Putyin leszögezte, hogy „a lázadást, amely a Nyugat érdekében állt", mindenképpen elfojtották volna. Egyúttal felszólította a Wagner-csoport harcosait, hogy kössenek szerződést a védelmi minisztériummal vagy más biztonsági szervekkel, távozzanak Fehéroroszországba, vagy térjenek haza családjukhoz.
Lukasenko belarusz elnök, Putyin legszorosabb szövetségese kedden kijelentette, hogy felajánlott a Wagner-csoportnak egy elhagyott katonai bázist az országban. Bár Belarusz még nem kezdett táborokat építeni a zsoldoscsoport számára, de ha igénylik, elszállásolja őket – mondta. Védelmi miniszterével beszélve úgy fogalmazott, hogy a Wagner-katonák "felbecsülhetetlen értékű" hadviselési tapasztalatokkal szolgáltathatnak országa számára.
A Vatikán kedden bejelentette, hogy Matteo Zuppi olasz bíboros, akit Ferenc pápa bízott meg, hogy segítsen az ukrajnai háború befejezésében, szerdán és csütörtökön Moszkvában tárgyal, kijevi útjának folytatásaként. "A kezdeményezés fő célja, hogy ösztönözze az emberiesség gesztusait, amelyek hozzájárulhatnak a jelenlegi tragikus helyzet megoldásának elősegítéséhez és az igazságos békhez vezető utak megtalálásához" - áll a közleményben.
A brit Guardian kedden Sam Greene professzornak, a londoni King's College Oroszország Intézete igazgatójának véleményét idézte, amely szerint Putyin nyilatkozatai azt jelzik, hogy az egység érzését szeretné sugározni, s a Prigozsin-puccs narratíváját a konszolidáció és a konszenzus narratívájával írja felül". "A legnagyobb veszélyt Putyinra jelenleg nem Prigozsin jelenti, hanem az a lehetőség, hogy a lezajlott események megtörik azt a megkérdőjelezhetetlen közmegegyezést, miszerint Putyinnak nincs alternatívája" – írta tweetjében Greene.
Őszinteségi roham
Vlagyimir Putyin elnök kedden a biztonsági szolgálatok vezetőivel tartott találkozón váratlanul elmondta, hogy "teljes mértékben" az orosz állam finanszírozta a Wagner CSVK tevékenységét - jelentette az Interfax.
Az elnök szerint a Wagner hadsereg fenntartása "csak 2022 májusától 2023 májusáig" 86,3 milliárd rubeljébe (mitegy 350 milliárd forint) került az orosz költségvetésnek. Ez az összeg tartalmazta a zsoldosok fenntartására szánt pénzeszközöket, valamint katonák prémiumait. Az Interfax szerint az állam további 110 milliárd rubelt különített el a zsoldosoknak járó biztosítási kifizetésekre. Putyin azt is elmondta, hogy a Concord tulajdonosa (itt ismét nem nevezte meg a korábban csak az elnök séfjeként emlegetett Prigozsint) ugyanebben az időszakban "80 milliárd rubel bevételre tett szert az államtól" azzal, hogy a Voentorg vállalaton keresztül élelmiszert szállított az orosz hadseregnek.
Az orosz vezetők korábbi nyilatkozataikban folyamatosan ragaszkodtak ahhoz, hogy az eredetileg afrikai és más külföldi bevetésekre létrehozott Wagner csoport semmilyen módon nem áll kapcsolatban az állammal. Emmanuel Macron francia elnök például a 2023-as müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy egy évvel korábban Putyin biztosította őt arról, hogy Oroszországnak semmi köze a Wagnerhez. 2022 májusában, nem sokkal azután, hogy Oroszország elindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját, Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy a Wagner egy katonai magáncég, amelynek semmi köze az orosz államhoz. Lavrov azt is állította, hogy Ukrajnában nincsenek Wagner zsoldosok.