Magyarország és Lengyelország ellenállása miatt az Európai Unió állam- és kormányfői nem tudtak záróközleményt elfogadni a migrációról, ezért a maradék 25 tagállam álláspontját a vezetői testület elnöke által kiadott nyilatkozat összegzi. A brüsszeli csúcstalálkozó résztvevői csütörtökön és pénteken is győzködték Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, hogy adják fel a vétójukat.
A két politikus azt sérelmezte, hogy a tagállamok miniszterei az elmúlt napokban nem konszenzussal, hanem minősített többségi szavazással fogadták el közös álláspontjukat a migrációs és a menekültügyi politika reformjáról. Ennek keretében a tagállamokat szolidaritás kinyilvánítására, de nem a migránsok elosztására köteleznék, enyhítve a migráció által leginkább sújtott országok terheit.
Orbán Viktor szerint „migrációs háború” zajlott a tanácsterembenEgy magas rangú EU tisztségviselő lapunknak azt mondta, hogy a két kormányfőnek nem a csúcstalálkozó elé terjesztett szöveggel volt problémája, hanem a “kontextussal”, vagyis a jóváhagyás módjával. Az illetékes azonban leszögezte, hogy az uniós szerződések világosak: a migrációs politikáról szóló határozatok meghozatalához nincsen szükség egyhangúságra. — Ha ragaszkodnánk a konszenzushoz, azzal szerződést sértenénk — fejtette ki. Szerinte Orbán Viktor “markáns kommunikációja” ellenére, az esetek túlnyomó többségében hozzájárulását adja a döntésekhez. Példaként említette az eddig elfogadott szankciós csomagokat és az olajembargóról született határozatot.
A másfél napos brüsszeli tanácskozáson több állam- és kormányfő is megpróbált közvetíteni a két tábor között. – Soha nem csalódom azokban, akik megvédik a nemzeti érdekeiket – vette védelmébe a duót a sikertelenül közvetítők egyike, az olasz Giorgia Meloni a csúcs után tett nyilatkozatában. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy az ellenkezés része az uniós döntéshozatalnak. Most arra kell koncentrálni, hogy mielőbb megszülessen a végleges megállapodás az EU közös migrációs politikájáról.
Az ülést elnöklő Charles Michel által kiadott közlemény méltatja a migrációs kihívásokra adott közös európai válaszokat, de említést is tesz a magyar és a lengyel különvéleményről.
A csúcsot lezáró sajtóértekezleten megkérdeztük Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy Orbán Viktor érdeklődött-e nála arról, hová tűnt a pénz. A miniszterelnök még csütörtökön, az uniós csúcs előtt posztolt a Facebookon, ahol azt állította, hogy Brüsszeli százmilliárdokat kér a tagállamoktól, miközben nem tud elszámolni a korábbi befizetésekkel és a csőd szélére sodorta az Európai Uniót.
— Nem kérdezett meg, de ha megkérdezett volna, azt mondtam volna:
mindannyian tanúi lehetünk annak, hogy az Európai Unió erős és virágzik. Átlátható a fékek és ellensúlyok rendszere, mint a számvevőszék, a parlament vagy a tanács, hogy csak hármat említsek közülük. Erre szükség van egy erős demokráciában.
Ezért is támogatjuk határozottan a jogállamiság elvét, mindenekelőtt a korrupció elleni küzdelem érdekében. És annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió minden intézményében egyértelmű legyen az elszámoltathatóság és az átláthatóság — válaszolta az Európai Bizottság elnöke.
Orbán Viktor elment Brüsszelbe, hogy felelősöket keressen, hová tűnt a pénzUlf Kristersson, a miniszteri szintű EU Tanács féléves elnökségétől búcsúzó Svédország miniszterelnöke a Népszava érdeklődésére közölte: — Kétszer is beszéltem Orbán miniszterelnökkel a svéd NATO-tagság magyar ratifikációjáról. Legutóbb csütörtökön, és mindkét alkalommal megerősítette, hogy Magyarország nem fogja késleltetni a svéd csatlakozást. Ez számomra elég jó üzenet.
Állítólag megígérte Orbán Viktor a svéd miniszterelnöknek, hogy nem húzza tovább az ország NATO-csatlakozásátCsütörtökön az Országgyűlés házbizottsága elutasította azt az ellenzéki javaslatot, hogy napirendre vegyék Svédország NATO-csatlakozásának a megszavazását. Emiatt általános a vélemény, hogy arra csak ősszel kerülhet sor.
