Egy 20 éves palesztin fiú hajtott bele egy csoport gyalogosba Tel-Aviv egyik forgalmas utcáján kedden délután, majd kiszállt az autóból és több személyt megkéselt, mígnem egy civil agyonlőtte. A merénylő nem volt egyetlen terrorszervezet tagja sem, soha nem került az izraeli hatóságok látókörébe. Hogy miért tette? Amint a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet szóvivője azonnali reagálásában fogalmazott, ez volt az első az izraeli hadseregnek a ciszjordániai Dzseninben hétfő reggel kezdődött nagyszabású hadműveletére adott palesztin válaszok sorában.
A Hamász szóvivőjének szavai borítékolhatók, sőt azzal is megtoldhatók, hogy a „válaszok” túlnyomó részét is nagyon fiatal fiúk fogják elkövetni, olyanok, akik nem tagjai valamely terrorcsoportnak. Merthogy több mint másfél éve ez a legfőbb jellemzője az Izraelt és Ciszjordániát egyre inkább eluraló erőszaknak, az elkövetők életkora pedig egyre alacsonyabb, már 14 éves merénylő is volt. Mindnyájukat hősként tisztelik és gyászolják, nem csak a terrorcsoportok, hanem a palesztin lakosság túlnyomó része is. A támadások is egyre gyakoribbak, és növekszik a szélsőséges izraeli telepesek által bosszúból elkövetett "választámadások" száma is. A térség valóságos erőszakspirálba került és nem látszik a politikai akarat sem a kilábalásra.
A kétnapos izraeli hadművelet Dzsenínben lapzártánkkor ugyan még hivatalosan nem ért véget, Izrael közölte is, hogy az akció addig tart, míg szükségesnek ítélik, de minden helyzetjelentés szerint befejezéséhez közeledett.
Hétfőn reggel több mint ezer izraeli katona, drónokkal és páncélosokkal megtámogatva csapott le a ciszjordániai Dzsenínben található menekülttáborra, amely az utóbbi időben a palesztin terror gócpontjává vált. Nem ez volt az első izraeli rajtaütés a táboron, de ez volt eddig a legnagyobb méretű, a legátfogóbb. A dzsenini razziák általában konkrét személyek letartóztatása céljából zajlanak, és rendszerint tűzharcba torkollnak, mivel az utóbbi időben megerősödtek itt az Irán által támogatott militáns csoportok és az Iszlám Dzsihád terrorcsoport egyre több vezető tisztségviselője is itt keres menedéket és/vagy harcos-utánpótlást.
Dzsenín 2022 januárjában került fel a terrortérképre, amikor kiderült, hogy az itteni menekülttáborból származtak azok a merénylők is, akik az év elején Izrael történetének egyik legsúlyosabb, 19 halálos áldozatot követelő támadássorozatát végrehajtották. Az ezt követő izraeli biztonsági akciók és letartóztatások sora valóságos tűzfészekké változtatták Dzsenint, főképp Sirin Abu Akla riporter halála óta. (Az Al Dzsazíra pánarab hírtelevízió palesztin riporterét egy tűzharcba torkollt razzia során, tudósítás közben ölte meg egy máig meg nem nevezett izraeli katona eltévedt lövedéke tavaly májusban. ) A mostani hadművelet immár a menekülttáborba megtelepedő terrorinfrastruktúra felszámolását célozta. Amint az izraeli sajtóbeszámolók kiemelik, húsz éve nem zajlott ekkora hadművelet Palesztin Hatóság által felügyelt területen, a hadsereg (IDF) a belbiztonsági szolgálattal (Sabak) együttműködve hajtotta végre egy legalább két hete megtervezett különleges művelet részeként. Izrael azzal indokolja szükségességét, hogy számos támadást hajtottak végre izraeliek ellen a térségből származó palesztin terroristák, a Palesztin Hatóság pedig szinte teljesen elvesztette az irányítást a helyszínen, képtelen megfékezni a terrort, holott kötelessége lenne.
A hétfői-keddi akció során fegyverek tömegét, robbanóanyag-gyártó laboratóriumokat és több száz robbanóanyagot semmisített meg az IDF és több mint 120 gyanúsítottat vettek őrizetbe. A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint tíz személy vesztette életét, körülbelül 100-an megsérültek – közülük 20 állapota súlyos. A Palesztin Vörös Félhold szerint 3000 embert evakuáltak a város sűrűn lakott negyedéből, az emberek menekülnének a harcok elől, az izraeli erők pedig nem engedélyezik a segélyszervezetek bejutását a táborba.
Mind az izraeli, mind a palesztin kormány válságtanácskozást tartott kedden.
