A magyar állam jóval a tavaly áprilisi országgyűlési választások előtt ,még 2021-ben vásárolt egy nagy értékű, 2300 négyzetméter lakóterületű műemlék jellegű ingatlant Brüsszel belvárosában. Az áráról csak becslések állnak rendelkezésünkre, mivel az épülettel kapcsolatos kérdéseinkre nem kaptunk választ a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Egy ingatlanpiaci szakértő 5 millió euróra, jelenlegi árfolyamon 1,8 milliárd forintra taksálta a vételárat, míg egy másik, aki hallott a tranzakcióról, 6-7 millió euró közötti összeget (2,2- 2,6 milliárd forint) emlegetett. Az adásvételeket rögzítő belgiumi nyilvántartás nem nyilvános.
Az ingatlant jelenleg felújítják: a magyar parlament honlapján fellelhető és a külügy idei költségvetéséről készült összefoglalóból az legalább kiderül, hogy a brüsszeli EU-negyedet a kormányzati és diplomáciai negyeddel összekötő sugárút, a Rue de la Loi 9. szám alatt álló ház felújítása 2,1 milliárd forintba (5,6 millió euró) kerül. A dokumentumban hivatkozott kormányhatározat úgynevezett kétezres sorozatszámú, azaz „nem titkos, de nem nyilvános”. (lásd keretes írásunkat).
A Rue de lap Loi 9. szám alatt épület megvásárlását lapunknak megerősítették Magyarország brüsszeli nagykövetségén, ennél többet azonban nem árultak el. Több mint egy héttel ezelőtt tíz kérdést küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, arról érdeklődve, hogy pontosan mikor, milyen célra és milyen áron vették meg a XVIII. században épült háromszintes, patinás épületet. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a felújítást miért éppen a Laterex magyar építőipari cégre bízták és kiírtak-e közbeszerzést a munka elvégzésére. A tárca cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt. A kivitelező neve a ház bejáratán elhelyezett feliraton olvasható, közzétételét a belga törvények írják elő.
A saroképületbe jelenleg nem lehet bemenni, a kapu zárva, a felirat arról tájékoztat, hogy bent a felújítás előkészületei folynak, amit az utcáról is hallani lehet. A nyilvánosan elérhető belga építési engedély szerint az ingatlant a tulajdonos nem csak felújítja, hanem részlegesen átalakítja: új udvart alakítanak ki benne, az elülső homlokzaton két új bejárati ajtót vágnak és a tetőt újjáépítik.
A piacot ismerő brüsszeli illetékesek szerint a magyarok viszonylag hosszú ideig kerestek ingatlant a fővárosban, és számos épületet megnéztek. A Külügyminisztérium arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy miért ezen a frekventált helyen, és műemléki jellege miatt nyilván az átlagnál többe kerülő épület megvásárlása mellett döntöttek. Az épület közelében fekszik az Orosz Föderáció egyik diplomáciai képviselete és az Egyesült Államok brüsszeli nagykövetsége. Tőszomszédságában található több belga kormányzati épület is, kissé arrébb, a Rue de la Loi 16. szám alatt van a belga miniszterelnök hivatala.
Egy helyi forrás szerint az ingatlan korábban Gilles Martin francia milliárdos tulajdonában lehetett. Ő akkor költözött Brüsszelbe, amikor a párizsi kormány évekkel ezelőtt rekord nagyságú jövedelemadót vetett ki a gazdagokra. Bár ezt az információt nem tudtuk leellenőrizni, az épület leírását tartalmazó honlapról az kiderül, hogy évszázadokkal korábban a ház lakója volt a magyar történelemből ismert Windischgrätz grófi család egyik sarja.
Cikkünk a flamand nyelvű De Tijd című üzleti lappal együttműködésben készült.
NER-közeli cég újítja fel az épületet
Az új magyar brüsszeli épületnél álló információs tábla szerint a Laterex nevű cég újítja fel a házat. A 2006-ban alapított, magyar tulajdonú, több vagyonkezelő cégen keresztül döntően a nyilvánosság előtt eddig kevéssé ismert Gerencsér-család érdekeltségébe tartozó Laterex Építő Zrt. a kormányzati építési közbeszerzések egyik gyakori szereplője és nyertese. A cég hálája nem is marad el: a Laterex is azon cégek köréhez tartozik, amelyek TAO-befizetésivel nem az államkincstárat hanem inkább a felcsúti fociakadémiát gazdagítják. A 444 korábban írt arról, hogy 2018-ban társaság mintegy 22 millió forintnyi TAO-pénz adott az Orbán Viktor falujában működő akadémiának.
Bár a Laterex inkább kishal az építőipari piac NER-cápái között, a Transparency International (TI) Tenderbajnok nevű adatbázisából kiderül, hogy a 100 fős cég életében meghatározó szereplő az állam. A társaság bevételének ugyanis átlagosan legalább a fele állami, önkormányzati tenderekből származott eddig. A TI összesítése szerint a Laterex 2018 és 2020 között 20 közbeszerzésben vett részt, 33 milliárd forint értékben. A Laterex többségében konzorciumban tudott nyerni. Leggyakrabban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel közösen nyert. A Mészáros-gyerekek által irányított céggel közösen építették például a veresegyházi katolikus gimnáziumot 2,3 milliárd forintért. A Laterex korábbi megrendelői között ott találni egyebek mellett az egykori Állami Egészségügyi Ellátó Központot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is.
A Laterex honlapján nincs jele a brüsszeli, kormányzati munkának. A Közbeszerzési Értesítőben sincs nyoma annak, hogy a kormányzat nyilvános beszerzésen toborzott volna kivitelezőt a brüsszeli felújításra. A brüsszeli megbízás miatt megkerestük a céget, de a múlt csütörtökön elküldött kérdésekre keddi lapzártánkig nem kaptunk válaszokat. BATKA ZOLTÁN
„Kétezres” kormányhatározat mögé bújtak
Kormányhatározat is született a brüsszeli ingatlan felújításáról, de részteleteket így tudni a munkáról. A kabinet ugyanis egy nem nyilvánosnak számító, úgynevezett „kétezres” kormányhatározat mögé rejtette, pontosan mit, mennyiért végeztetne el az épületben. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt mondta: a sorszámuk alapján kétezresnek nevezett kormányhatározatok „nem titkos, ám nem nyilvános” kategóriába tartoznak. Épp ezért szerinte a kétezres kormányhatározatokkal a tárcák el tudják titkolni az ilyen és ehhez hasonló ingatlanszerződések adatait a nyilvánosság elől.
Kétezres kormányhatározatokat kis számban évtizedek óta használtak a kormányok, ám az Orbán-kabinet kapott rá igazán az adatelrejtést megkönnyítő jogi lehetőségbe. A HVG adatgyűjtéséből kiderül, hogy 2010 óta tempósan nő a kétezresek száma. Míg korábban évi egy tucat ilyen határozat született, addig 2022-ben 470, az idén pedig áprilisig 96 darab kétezres döntést hozott az Orbán-kabinet. - B. Z.
