korrupció;Magyarország;Európai Bizottság;jelentés;jogállamiság;2023;

Az Orbán-kormánynak nem sikerült a harc a korrupció ellen, megint egy sor brüsszeli ajánlást kapunk

A lapunkhoz került jogállamisági jelentés elismeri az uniós pénzek fejében elfogadott reformokat, de nem tartja eredményesnek a magas szintű korrupció elleni intézkedéseket.

Az Európai Bizottság (EB) mai ülésén várhatóan elfogadja a jogállamiság helyzetéről szóló éves érékelését. Ennek keretében minden tagállamban minősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció ellen tett intézkedések hatékonyságát, a médiapluralizmust és a médiaszabadságot, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét biztosítani hivatott független intézményeket. Ahogy tavaly, úgy idén is ajánlásokat fogalmaz meg az aggályok feloldására.

A lapunk birtokába került Magyarországról szóló összefoglalóban az EB elismeri, hogy Magyarország végrehajtott egy sor olyan reformot, amelyre a testület a tavalyi értékelésében javaslatot tett. Ezek döntő többsége az igazságügyi reformhoz, illetve a korrupció elleni harchoz kapcsolódik, és feltétele a Brüsszelben felfüggesztett pénzek felszabadításának. A tavaly óta teljesített ajánlások között említi az Országos Bírói Tanács szerepének a megerősítését, a Kúriára és a Kúria elnökére vonatkozó szabályok kiigazítását, az Integritás Hatóság létrehozását, az uniós források elköltésének jobb felügyeletét biztosító szabályozást.

Az EB ugyanakkor megállapítja, hogy mindezek ellenére a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások nem elég eredményesek. Megjegyzi, hogy a nyilvános konzultációkra vonatkozó és szintén az EU nyomására elfogadott új szabályok gyakorlati hatását még fel kell mérni.

A friss brüsszeli vélemény szerint továbbra is jelentős aggályok merülnek fel a sajtószabadsággal kapcsolatban: várat magára a médiaszabályozási hatóság és a közszolgálati média függetlenségének megteremtése és az állami hirdetések átlátható elosztásának biztosítása a média számára. Nem sikerült létrehozni a vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzési rendszerét és megreformálni a lobbizásra, valamint a forgóajtókra vonatkozó szabályokat. (Forgóajtó-jelenségnek nevezik, amikor egyes ágazatokon belül magas beosztású munkatársak az állami, illetve az ahhoz kapcsolódó magánszektor között váltanak munkahelyet.) Várni kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjaira jellemző összeférhetetlenség teljeskörű kiiktatására is. A kiszámíthatatlan szabályozási környezet és az elhúzódó rendeleti kormányzás aláássa a jogbiztonságot. Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy az állami hatóságok nem hajtják végre európai bíróságok ítéleteit — olvasható a jelentésben, amely arra is rámutat, hogy a civil társadalmi szervezetek továbbra is nyomás alatt állnak, állami finanszírozásuk pedig nem átlátható.

Ennek megfelelően az Európai Bizottság ismét ajánlásokat tesz a magyarországi hatóságoknak a felsorolt aggályok leszerelésére. Így javasolja, hogy tegyék átláthatóbbá az alacsonyabb szintű bíróságokon az ügyek elosztási rendszerét, mert az nem mindig objektív, előre meghatározott kritériumok szerint történik. Kéri, hogy fogadjanak el átfogó reformokat a lobbizásra és a forgóajtókra vonatkozóan, és teremtsék meg a vagyonnyilatkozatok hatékony felügyeletét. Egy sor ajánlást tesz a médiaszabadság garantálására, ezek között szerepel a médiahatóság működési függetlenségét biztosító mechanizmusok bevezetése, a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítése, valamit az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztása.