Fellebbezést nyújtott be az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a Fővárosi Törvényszék első fokon hozott ítéletével szemben, amely arra kötelezte az ORÖ-t, hogy kamatostul fizessen meg a Belügyminisztériumnak 527 millió forintot. A nem jogerős bírósági döntés értelmében a közel 10 millió forintos perköltség is a roma testületet terheli.
A belügyi tárca múlt héten kiadott közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a 2016-os – tehát még az előző önkormányzati ciklusban érkezett – támogatások elszámolásakor az ORÖ olyan „súlyos hibákat és hiányosságokat vétett”, amelyek lehetetlenné tették a pénzek felhasználásának ellenőrzését. Annak ellenére is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a jogutód Belügyminisztérium „kifejezetten méltányos módon” többször is felhívta az ORÖ figyelmét a hiánypótlásra.
A lapunk birtokában lévő szövevényes ítéletből az is kiderült:
az ORÖ hiába próbálta védekezésként felhozni, hogy a független könyvvizsgáló szabályosnak találta a roma testület 2015-2020 közötti gazdálkodását, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos pedig pozitívan értékelte a könyvvizsgálói jelentést, a bíróság ennek nem tulajdonított jelentőséget.
Fellebbezésében az Országos Roma Önkormányzat azzal érvel, hogy az első fokon eljáró bíróság „indokolási kötelezettségét is megszegve” figyelmen kívül hagyott ORÖ-s hivatkozásokat, csatolt dokumentumokat, a minisztériumi állításokban fellelhető ellentmondásokat, így „okiratokkal ellentétes megállapításokat tett”. Az ORÖ-vel szemben alkalmazott eljárás nem nevezhető méltányosnak, hiszen a tárca „egy folyamatosan bővülő körben kibocsátott jogszabálysértő hiánypótlási felhívásokat” küldött. A fellebbezés végül szóvá teszi,
hogy az elsőfokú bíróság másfél millió forintos illeték megfizetésére is kötelezte az ORÖ-t, miközben a törvény szerint annak illetékmentesség jár.
A szóban forgó per a 2016-os támogatásokról szól, de a Belügyminisztériumnak 2017-re, 2018-ra és 2019-re vonatkozóan – ahogy azzal többször is foglalkoztunk – hasonló nagyságrendű, csaknem 540 millió forintos további követelése van az ORÖ-vel szemben. Az ORÖ által vitatott visszafizetési kötelezettségek miatt már leemeltek 33 millió forintot az önkormányzat számlájáról, a követelések összege azonban így is meghaladja az 1 milliárd forintot.
Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános helyettese előzőleg arról tájékoztatta lapunkat, hogy a minisztérium 323 millió forintot végrehajtás útján próbál behajtani: a Népszavának átadott irat szerint a tárca kezdeményezésére az adóhatóság a földhivatalhoz fordult, kérve, jegyezzen be végrehajtási jogot az ORÖ Dohány utca székházára.
Végrehajtási jogot jegyeztet be az ORÖ székházára az állam, leállítja a központi támogatást isA mostani peranyaghoz csatolt egyik belügyminisztériumi dokumentum rögzíti, hogy „nem számolhatók el más támogatási keretből, uniós vagy hazai költségvetési forrásból eredő visszafizetési kötelezettségek”. Lakatos Oszkár elmondása szerint a tárca ezzel lényegében azt állítja, hogy korábbi tartozásait az ORÖ nem fizethette volna ki a működési támogatásból. Ugyanez a tárcával folytatott egyeztetések során szóban is elhangzott.
A tartozások az elhíresült Híd a munka világába szövetkezet és hasonló programok nyomán keletkeztek. A Híd a munka világába szövetkezetet egy olyan konzorcium hozta létre, amely az ORÖ vezetésével alakult. Akkoriban a szövetkezetnek és az ORÖ-nek is Farkas Flórián fideszes képviselő volt az elnöke. A botrányba fulladt szövetkezet ügyében az adóhatóság az ügyészség felügyelete mellett sok éven át folytatott nyomozást, hogy aztán megszüntesse az eljárást: a hatóságok még azt sem látták igazolhatónak, hogy egyáltalán történt volna bűncselekmény.
Érdekesség, hogy egy 2016-os kimutatás szerint az ORÖ a saját költségvetéséből is kifizetett 117 millió forintot a Híd a munka világába programra (ezen belül a mentorok bérére mintegy 59 millió forintot, kocsibérletre több mint 21 milliót, vagy például „bútorbeszerzés szabálytalansági büntetésre” több mint 9 milliót), de Lakatos Oszkárnak nincs információja arról, hogy ezzel akár az adóhatóságnak, akár a minisztériumnak lett volna gondja.
Lakatos fontos körülményként említette, hogy a Híd a munka világába működése során felhalmozódott tartozások törlesztésére az ORÖ részletfizetési megállapodásokat kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával. A tárcának tudnia kellett, hogy az ORÖ – más bevétele nem lévén – a működési támogatásból fog törleszteni, és ez ellen nem emelt kifogást. Az ORÖ tehát jóhiszeműen járt el – hangsúlyozta az elnökhelyettes.
Ha a működési támogatást mégsem lett volna szabad adósságrendezésre fordítani, akkor az ORÖ kéri vissza a már befizetett pénzt.
Ahogyan azt nemrég megírtuk, Lakatos Oszkár – az ORÖ közgyűlési döntésének eleget téve – fizetési felszólítást küldött a Belügyminisztériumnak. Ebben arra emlékeztette Pintér Sándor minisztert, hogy 2016-2021 között az ORÖ adósságrendezés keretében 944 millió 653 ezer 161 forintot fizetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, később a jogutód belügyi tárca részére. Az ORÖ ezt az összeget szeretné kamatokkal együtt visszakapni. Ebben az esetben is 1 milliárd forint fölött járunk.
Lakatos Oszkár fenntartja állítását, hogy a Belügyminisztérium olyan tételeket is próbál behajtani, amiket az ORÖ már befizetett.
A tárca még mindig nem válaszolt kérdéseinkre, így például arra sem, számot vetett-e azzal a lehetőséggel, hogy fellépésével – finoman fogalmazva – veszélyezteti az ORÖ működését.
Jelen állás szerint a minisztérium a harmadik negyedévre járó támogatásból csak az ORÖ által fenntartott két iskola normatíváját akarja átutalni, ami annyit tesz, hogy a roma érdekképviselet fizetésképtelenné válik. Ha ez bekövetkezik, akkor értelemszerűen nemcsak a testület, hanem az ORÖ hivatala is ellehetetlenül – állapította meg Lakatos Oszkár. Hozzátette: mivel az iskolák gazdasági szerve az ORÖ hivatala, ezzel az oktatási intézmények működése is megbénul.
