jog;végrehajtás;kifizetés;Belügyminisztérium;Országos Roma Önkormányzat;leállítás;

Végrehajtási jogot jegyeztet be az ORÖ székházára az állam, leállítja a központi támogatást is

Az ORÖ viszont egymilliárdos fizetési felszólítást küldött a Belügyminisztériumnak.

A közelmúltban tárgyalóasztalhoz ültek az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és a Belügyminisztérium képviselői. A tárca részéről többek között Fülöp Attila államtitkár vett részt a megbeszélésen, de jelen volt Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, fideszes parlamenti képviselő is. A minisztérium egyértelművé tette, hogy a harmadik negyedévre járó mintegy 170 millió forintos költségvetési támogatásból csak azt az összeget utalja át az ORÖ-nek, amely a testület fenntartásában lévő két iskola működtetéséhez szükséges – minderről Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese tájékoztatta a Népszavát.

– Ha a Belügyminisztérium valóra váltja a fenyegetését, és nem utalja át a július 15-ig esedékes támogatást, annak nagyon súlyos következményei lesznek, az ORÖ csődhelyzetbe jut – állította Lakatos Oszkár. A konkrét esetben a „csőd” jogilag nem egzakt kifejezés, de köznapi értelemben erről van szó.

Megbénul a testület és a hivatal működése. 

Az ORÖ nemhogy a képviselők tiszteletdíját és költségtérítését, de a hivatal munkatársainak bérét se tudja kifizetni, sőt: még a rezsiszámlákat se. Közüzemi tartozás esetén pedig az ORÖ a későbbiekben sem juthat állami támogatáshoz – vázolta fel az elnökhelyettes, milyen ördög körbe kerülhetnek.

Lakatos Oszkár fenntartja azt a korábbi véleményét, hogy politikai támadás áll a háttérben, amelynek célja az ORÖ ellehetetlenítése. 

A Belügyminisztérium – jelentette ki – nem együttműködő partnerként, hanem a hatáskörét túllépve nyomozó hatóságként működik. Az ORÖ közgyűlése ezért is döntött úgy nemrég, kezdeményezi, hogy a testület szakmai irányító feladatköreit a Belügyminisztérium helyett a Miniszterelnökség vegye át. Egyelőre nem tudni, mutatkozik-e bármifajta esély arra, hogy a kérésnek legyen foganatja.

Ahogyan arról beszámoltunk, az egyre súlyosbodó konfliktus hátterében szövevényes elszámolási vita húzódik. A Belügyminisztérium hat tételben összesen közel 540 millió forintot követel az ORÖ-től. Olyan követelésekről beszélünk, amelyek még az előző ciklushoz, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába szövetkezethez, vagy az ahhoz hasonló Út a szakmaválasztáshoz programhoz kötődnek.

A tartozások visszafizetéséről, ahogyan azt a lapunk birtokában lévő dokumentumok tanúsítják, az ORÖ – még szintén az előző ciklusban – részletfizetési megállapodásokat kötött a jogelőd tárcával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Lakatos Oszkár egyebek között azért is alaptalannak tartja a Belügyminisztérium mostani 540 milliós követelését, mert az ORÖ a kérdéses tételek jelentős részét már visszafizette. A minisztérium ellenben azzal érvel, hogy a működési támogatásra szánt állami forrásból ezt nem tehette volna meg.

A Belügyminisztérium a költségvetési támogatást is az általa követelt összeg fejében akarja elvonni. Az ORÖ ugyanis akkor se tudna fizetni, ha akarna. Lakatos Oszkár közlése szerint a számlájukon nincs pénz: ami volt (33 millió forint), azt a minisztérium már leemelte.

A tárca a szóban forgó több mint félmilliárdos összeg nagyobb részét, 323 millió forintot végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével próbálja beszedni. Az adóhatóság a földhivatalhoz fordult, kérve, jegyezzen be végrehajtási jogot az ORÖ VII. kerületi, Dohány utca 76. alatti székházának 171/1085 tulajdoni hányadára. (Lakatos Oszkár elmondta, hogy az ORÖ ilyen arányban tulajdonosa az ingatlannak.) Az országos önkormányzat előzőleg kifogást emelt az eljárás ellen a végrehajtást kezdeményező Belügyminisztériumnál, de a tárca nem változtatott álláspontján.

Válaszlépésként Lakatos Oszkár – az ORÖ közelmúltban hozott közgyűlési döntésének megfelelően – pénteken fizetési felszólítást küldött a Belügyminisztériumnak. Ebben emlékeztetett arra, hogy 2016-2021 között az ORÖ adósságrendezés keretében egész pontosan 944 millió 653 ezer 161 forintot fizetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, később annak jogutódja, a belügyi tárca részére. Mivel a Belügyminisztérium szerint működési támogatásból a visszafizetés nem történhetett volna meg, „az jogosulatlan, nem rendeltetésszerű felhasználást eredményez”. Lakatos Oszkár ezért azt kéri Pintér Sándor belügyminisztertől, intézkedjen, hogy a tárca nyolc napon belül utalja vissza az ORÖ számlájára a mintegy 945 millió forintot és annak kamatait. Összességében tehát az összeg meghaladja az 1 milliárd forintot.

A vita kirobbanásakor kerestük a Belügyminisztériumot. Megkérdeztük, a tárca számot vetett-e azzal a lehetőséggel, hogy eljárásával veszélyezteti az ORÖ működőképességét. Ugyancsak igyekeztünk megtudni, hogy a minisztérium visszafizeti-e az ORÖ által kért – most már fizetési felszólításban is rögzített – összeget. A tárca választ ígért, ami azonban lapzártánkig nem érkezett meg.