Megkezdődött az őzek párzási időszaka, ilyenkor az állatok veszélyérzet nélkül kirohanhatnak az úttestre, az időszakban a vadelütések száma átlag feletti. Gyakori jelenségnek számít, hogy az őzek lehajtott fejjel, intenzív mozgással, kiszámíthatatlan irányban kergetőznek, a közutakon bármikor balesetet okozhatnak, jelentős anyagi károkat is okozva az úton közlekedőknek.
,,Két olyan időszak van az évben, amikor megszaporodnak a nagyvadgázolások. Az egyik a március-április, amikor az őzbakok territóriumot foglalnak, ezért többet mozgolódnak napközben is, a másik pedig július második felétől augusztus közepéig tart, ez az üzekedési időszak. A bakok ilyenkor kergetik a sutákat, ez része a párzási rituáléjuknak, se látnak, se hallanak, így ebben az időszakban gyakran fordul elő, hogy a közutakon is keresztülrohannak az állatok. Ha egy őz átugrik előttünk az úton, akkor szinte biztos, hogy jön utána minimum még egy – tájékoztatta lapunkat az eset kapcsán Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
Hazánkban nagyjából 380 ezer őz él, és gyakorlatilag az ország egész területén előfordulnak állományok. Jellemzően az Alföldön, de az erdősült területeken is találkozhatunk velük. A legfrissebb adatok szerin a 2021-22-es vadászati évben 7459 nagyvadelütés történt, és ennek 87 százalékában őzet gázoltak. Földvári Attila hozzátette, a vadásztársaságok csak azokról az esetekről szereznek tudomást, amelyeket bejelentenek az autósok, és ezek jellemzően a nagyvadakkal történt ütközések. Ha valaki például egy fácánt vagy rókát gázol el, gyakran nem jelenti be sehol, ha az autóban nem esik kár, így a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet.
A vadásztársaságok javaslata alapján, az ő költségviselésük mellett a közútkezelőnek törvényi kötelezettsége kihelyezni a vadveszélyre figyelmeztető táblákat azokon az útszakaszokon, ahol fokozottan számítani kell vadak felbukkanására. Az autósoknak pedig ezt figyelembe véve kell közlekedni ezeken az útszakaszokon. Vadvédő kerítés építése nem a vadásztársaságok feladata, erre nincs is jogosultságuk. Kerítést a gyorsforgalmi utak és autópályák mentén kell építeni, ez pedig a közútkezelő hatásköre. Ezeken az utakon egyébként rendkívül ritkán fordulnak elő vadgázolások.
Teendő vadgázolás esetén
• A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is (az elérhetőségeket általában tudja a kiérkező rendőr).
• Amennyiben van cascónk, mielőbb jelentsük a kárt a biztosítónak, ehhez csatolni kell egy hivatalos kárfelmérést és a rendőrség által kiállított jegyzőkönyvet.
• A sérült vadat ne közelítsük meg, mert súlyos sérüléseket okozhat.
• Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti meg, elvitele lopásnak minősül.
Földvári Attila arról is beszélt, hogy bár az utóbbi évtizedekben nagyon megnőtt a nagyvadállomány Magyarországon, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rendszerváltás óta az autók száma is jelentősen gyarapodott. 1987-ben még 1,7 millió volt a számuk, ez mostanra megközelíti a négymilliót, miközben a járművek teljesítménye is sokkal nagyobb lett. A vadgázolásoknál az egyik legfontosabb kérdés a felelősség tisztázása, hiszen több millió forintról folyhat a vita. A Polgári törvénykönyv rendelkezik arról, hogy a veszélyes üzemek találkozásakor mi az eljárásrend. Miután az autóvezetés és a vadgazdálkodás egyaránt veszélyes üzemnek minősül, azt kell vizsgálni, hogy valakinek a tevékenysége során felmerült-e felróhatóság vagy rendellenesség, hibázott-e valaki. Ha nem lehet egyértelműen bebizonyítani, hogy valamelyik fél hibázott, akkor mindenkinek a saját kárát kell viselnie. „Bár az elgázolt vad értéke is lehet több millió forint, olyan esetről nem tudok, amikor a vadásztársaság indított pert az anyagi kára megtérítéséért, inkább az autósok szoktak ilyet tenni. Többnyire feleslegesen, mert ha a vadveszélyre figyelmeztető tábla ki volt helyezve, akkor nagy eséllyel az autós felelősségét fogják megállapítani, és ez esetben nemcsak az autójában esett kárt kell kifizetnie, hanem a perköltséget is” – jelezte a szóvivő.
„Ha figyelmeztető táblát látunk, szükség esetén csökkentsük a sebességet, illetve jobban figyeljük az úttest két oldalát. Ha látjuk az őzet, még féktávolságon kívül, akkor érdemesebb vészvillogóval megállni és megvárni, amíg a vad biztonságos távolságba kerül tőlünk" - tájákoztat Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakértő. ,,Ha féktávolságon belül elénk ugrik egy állat, akkor arra kell törekedni, hogy elkerüljük az ütközést. Ennek a módja az erőteljes fékezés, valamint ha van rá mód, akkor a kikerülés. Még mindig jobb az árokba hajtani, mint elgázolni egy több száz kilós állatot.”16
Súlyos sérüléssel járó baleset történt a 86-os főúton, a Vas vármegyei Kisunyom közelében pénteken 23 óra körül. Egy autó elütött egy útra kirohanó őzet, majd az állat a levegőbe repült, és belecsapódott egy másik autóba. Az elgázolt őz átszakította egy litván család BMW-jének szélvédőjét, majd a hátsó ülés támlájába vágódott, két alvó gyerek közé. Az autót vezető férfi súlyos szemsérülést szenvedett, feleségét és gyerekeket a szilánkok sebesítették meg. Az őzt elgázoló magyar rendszámú autó sofőrje az ütközés után megállt, megkereste a leesett rendszámát, majd elhajtott. Azt nem tudni, hogy észlelte-e a súlyos balesetet, de a vadgázolás miatt mindenképpen a helyszínen kellett volna maradnia a rendőrök kiérkezéséig. Az ügyben a rendőrség büntetőeljárást indított.
