Recsk;

„Megint a fejünk felett döntenek a megkérdezésünk nélkül” – Zavaros kormányzati támogatás jön a recski sárlavina után

Egy NER-bánya felől iszapos villámárvíz öntött el a falut, de még az sem világos, vált-e lakhatatlanná ingatlan, s ha igen, mennyi.

Korainak tartom ezt a kérdést, jelenleg rendőrségi nyomozás és hatósági vizsgálat is zajlik az ügyben, a Belügyminisztérium (BM), ahogy eddig, úgy most is ragaszkodik ahhoz, hogy folyamatban lévő vizsgálatokat nem kommentál, ha a vizsgálatok lezárultak, vissza lehet térni erre a kérdésre – közölte lapunk kérdésére Dukai Miklós, a BM önkormányzati államtitkára azon a keddi sajtótájékoztatón, ahol bejelentették, hogy a kormány a központi költségvetés terhére 500 millió forinttal segíti azokat a recski lakosokat, akiknek június elején, „rendkívüli időjárás következtében” rongálódtak meg a házaik a hegyoldalról lezúduló sár miatt.

A sajtótájékoztatón egyébként sem az államtitkár, sem a térség országgyűlési képviselője, Horváth László nem hozta szóba – az újságírói kérdésekre adott válaszokon kívül –, hogy a Recsk nagyközség Hunyadi utcájában lakók, zömmel roma családok, többek gyanúja szerint azért kaptak sárlavinát a nyakukba, mert a fejük fölött andezitbányát nyitó NER-közeli Andezit Bau Kft. a felszínről lefejtett földréteget úgy helyezte el, hogy nem tudták megvédeni a leomlástól.(A bánya egyik tulajdonosa Kósa Lajos Fidesz-alelnök barátja, Fiák István.) A sárlavina 21 lakóingatlant - 50-60 ember otthonát – érintette.

Miközben a bányacég felelősségét nem szerették volna firtatni, a tulajdonok felelősségét szóba hozták: Dukai Miklós szerint az ingatlanok nem voltak biztosítva, pedig az a magántulajdonosok felelőssége, hogy így gondoskodjanak tulajdonuk védelméről. Horváth László pedig elmondta azt is, egyes ingatlanok státusza is kérdéses, amik önkormányzati telekre, építési és lakhatási engedély nélkül épültek.

A Népszava már júniusban megírta, hogy Recsk önkormányzata szóbeli megállapodást kötött a BM-mel arról, hogy 500 millió forintos keretösszeggel egyfajta állami bérlakás-programot indíthatnak Recsken. A sajtótájékoztatón kiderült, nem csak erről lehet szó, Dukai Miklós elmondása szerint a szociális bérlakások mellett lehetőség lesz használt ingatlan vásárlására, vagy a meglévő ingatlanok felújítására, biztonságosabbá tételére is.

Az 500 milliós keretösszeggel az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. rendelkezik majd, mint az államtitkár fogalmazott „mindenféle megoldás az ő kezükben van.” A Kft.-nek minden család ügyében a BM-hez kell kérelmet benyújtania, a felhasznált pénzről tételesen el kell számolni, amit nem használtak fel, vissza kell fizetni.

A sajtótájékoztatón felvetettük: a település polgármestere korábban azt mondta lapunknak, hogy az első statikai vizsgálatok szerint az érintett lakóingatlanok egyike sem vált lakhatásra alkalmatlanná, leginkább takarításra és fertőtlenítésre lenne szükség. 

Erre  Dukai Miklós azt mondta, a vonatkozó kormányhatározatban rögzítették azt is, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak és a Heves Vármegyei Kormányhivatalnak jelentést kell készítenie az ingatlanok hosszú távú használhatóságáról, ez lesz a mérvadó, a vizsgálatok pedig már szerdán megkezdődnek.

Arra a kérdésünkre, ha a rendőrégi és a hatósági nyomozás megállapítja a bányacég felelősségét, kell-e, és ha igen, kinek kell kártérítést fizetnie, ugyancsak nem kaptunk egyértelmű választ, az államtitkár szerint „ez más kérdés”, a további teendőkre szintén a nyomozás lezárása után lehet visszatérni. Arra pedig sem Dukai Miklós, sem Horváth László nem számít, hogy az 500 milliós állami segítség feszültséget színtana a helyiek között, a képviselő szerint az MR Nonprofit Kft. megfelelő tapasztalattal, tudással rendelkezik az ilyen helyzetek kezeléséhez. Hozzátette: ebben az ügyben se politikai, se gazdasági nyerészkedésnek nincs helye.

– Megint a fejünk felett döntenek, a megkérdezésünk nélkül, pedig a mi életünkről és a mi otthonainkról van szó – mondta lapunknak kedd délután Farkas Dezső a recski Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, miután kiderült: a kormány félmilliárd forintot szán arra, hogy megoldódjon azoknak a családoknak a lakhatása, akiknek otthona a bányából érkező sárlavina miatt lakhatatlanná vált. Csakhogy Nagy Sándor, Recsk független, korábban jobbikos polgármestere lapunknak azt mondta: az első vizsgálatok szerint egyetlen ingatlan sem vált lakhatatlanná, alapos fertőtlenítés, tisztítás és némi javítás után továbbra is ott élhetnek a tulajdonosok. Ő egyébként a közösségi oldalára annyit írt ki, hogy a „program komoly életszínvonal-növekedést okozhat olyan családoknak, akik önerőből nem lettek volna képesek ezt megtenni”. Szavai szerint a támogató okirat elkészülése után indulhat az érdemi munka, s több változat áll a lakhatás megteremtését bonyolító cég rendelkezésére, amelyek közül egyéni megbeszélések alapján döntenek majd. Hozzátette: a cél a biztonságos lakhatás megvalósítása úgy, hogy az mindenki számára elfogadható legyen.

Farkas Dezső szerint viszont a roma családok számára nem elfogadható, ha a saját tulajdonukban lévő ingatlanért cserébe szociális bérlakást kapnak – ez a javaslat körvonalazódik helyben leginkább -–, ami nem lesz az övék, és aminek bérleti díját fizetniük kell, még akkor is, ha az alacsony, alig néhány ezer forintos lesz.

Márpedig a polgármester szerinte a bérlakás programot erőlteti, ahonnét ki is lehet majd tenni a családokat, ha nem fizetnek rezsit vagy egyéb tartozásuk halmozódik fel, s akkor ott állnak majd fedél nélkül. Farkas Dezső úgy vélte, lehetővé kellene tenni, hogy a családok választhassanak: a nekik kiszabott pénzügyi keretből felújítják a házaikat, vagy elmennek és máshol vásárolnak házat a falun belül. Utóbbi esetben azonban – mondta – még pluszban kártérítést kellene fizetni a hátrahagyott ingatlanokért, mert azt se adták ingyen, s a cechet nem az államnak, hanem a sárlavinát okozó bányának kellene állnia.

Hogy valóban az Andezit Bau Kft. hanyagsága okozta-e a sárlavinát, egyelőre nem tudni. A Heves megyei rendőr-főkapitányság korában villámgyorsan, két hét alatt elutasította Tordai Bence a Párbeszéd képviselőjének a recski sárlavina ügyében feljelentését, arra hivatkozva, hogy a sárfolyam kialakulása egy előre nem látható és nem befolyásolható természeti jelenség, az úgynevezett “villámárvíz” következménye, s a vis maior-helyzet a bányaüzem tulajdonosának, üzemeltetőjének fel nem róható, elháríthatatlan helyzet volt. Az Egri Járási Ügyészség azonban hatályon kívül helyezte a feljelentés elutasítását és nyomozást rendelt el az ügyben, amely jelenleg az Egri Rendőrkapitányságon folyik. A recski eset feltárására az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el – közölte korábban a 24.hu kérdésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Megkérdeztük a szervezettől tegnap, hol tart most az eljárás, de nem kaptunk választ.