Magyarország;törvény;fiatalok;homofóbia;fólia;Libri;

Könyvesboltban lefóliázott kiadványok

- Kitört a fóliaforradalom, egyre több LMBTQ-tartalmú könyvet burkolnak be a könyvesboltokban

A könyvszakma továbbra sem kapott pontosítást a melegellenes törvény alkalmazásához, de kiderült, nem csak az ifjúsági irodalmat érinti.

Meg kell akadályozni, hogy a fiatalok, gyerekek szabadon belelapozhassanak az Orbán-kormány homofób törvénye szerint ártó tartalmú könyvekbe – a Pride-hónap kezdetén már sok könyvesboltban találkozhatott a vásárló a befóliázott kötetekkel. Az egyik könyvkiadó munkatársa lapunknak elmesélte: egyenként kell befóliázniuk a könyveket, ehhez a kiadótól kérik a listákat.

A könyvesboltokat szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni, és ha olyan könyv akad fenn, amely a kiadó hibájából nem lett befóliázva, akkor áthárítják a büntetést. Egy vidéki nagyváros könyvesboltjának eladói utóbbiról nem tudtak információt adni, azt azonban elmondták,

ha egy vevő bele akar lapozni egy kötetbe, akkor azt ők csomagolják ki, majd vissza. 

A vásárlók nem érdeklődtek az okokról, arról azonban igen, hogy mit követett el Churchill, Alan Rickman vagy Keanu Reeves, akiknek életrajzi kötetei szintén becsomagoltattak. – A Meseország viszont elfogyott – jegyezték meg mosolyogva. A Dúró Dóra által 2020 szeptemberében ledarált Meseország mindenkié sikeréhez egészen biztosan hozzájárult a kirekesztő orbáni politika, az ellenszegülés jele volt a kötet megvásárlása. Ahogy Tompa Andrea Facebook-bejegyzése is mutatja: a szerzőnek egész készlete a Meseország mindenkié az Európai Unió nyelveire, valamint angolra lefordított példányaiból. „Minden más nyelven akkor szokták becsomagolni, amikor ajándékba adják” – jegyezte meg. Hallottunk olyan könyvesbolti eladóról, akinek minden álma volt a munkája, de miután az a fel­adata most, hogy az LMBTQ-tartalmú könyveket fóliázza, a lehető leg­gyorsabban szeretne elmenni. Úgy tudjuk, hogy nem is ő az egyetlen, aki emiatt fölmond.

A könyvszakma több képviselője jelezte, hogy nehezen értelmezhető az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, nincs átfogó gyakorlati útmutatója. Megkérdeztük Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökét, azóta kaptak-e segítséget a törvény értelmezéséhez. Ám több mint két éve, a törvény megszületése óta, többszörös kérésük ellenére sem kaptak pontosítást. A kiadók azon kívül, hogy újra kell gondolniuk a diákkönyvtár-sorozatokat és a teljes raktárkészletüket – például egy akciós kiárusítás előtt –, sok mindenben bizonytalanok. Mi számít „LMBTQ-tartalomnak”? Mit tegyenek a kötetekkel Szapphótól Oscar Wilde-on át Thomas Mannig és Faludiig? A MKKE vezetőjének feltett kérdésünkre, miszerint csak a gyermek- és ifjúsági könyvekre vonatkozik a fóliázás, vagy a felnőtteknek szóló művekre is kiterjed a szabály, Gál Katalin azt válaszolta: „A törvény szerint minden műre kiterjed”.

A tiltás sokakat ösztönzött megszólalásra és kreativitásra, és politikusi vitát is kavart. A homoszexualitását nyíltan vállaló Lakatos Márk például fóliával a fején küldött videóüzenetet Facebook-oldalára – én egy törvénytisztelő valaki vagyok, úgyhogy már jó előre lefóliáztam magamat, mert természetesen a tartalom, amiről írok, az fóliát igényel – konferálta föl ősszel megjelenő regényét a stylist. Ungár Péter, a néhány évvel ezelőtt coming outolt parlamenti képviselő, az LMP társelnöke pedig így írt a Facebook-oldalán:

„Soha senki még nem lett attól buzi, mert tizenhat évesen elolvasta a Pokolbéli víg napjaimat. A legrosszabb, ami történhetett egy tizenhat évessel a könyvtől, hogy megismeri a magyar történelem egy részét.”

Akadályba ütközik az, aki mondjuk Alice Oseman Heartstopper – Fülig beléd zúgtam című könyvébe akar beleolvasni a Libriben, ugyanis arra a gyermekvédelminek nevezett melegellenes törvény miatt fóliát rakott a könyvkereskedő. Rácz Stefán Tibor író videót is készített a beburkolt tinikönyvekről, melyekre a fővárosi Westendben lévő Libriben lett figyelmes. Mint arról már lapunk is beszámolt, nemcsak az LMBTQ-tematikájú könyveket teszik lapozhatatlanná, hanem olyan műveket is, melyekben mellékszálként szerepel a téma, egyetlen meleg karakter megjelenése is elég a fóliázáshoz.

Komoly szócsata keletkezett a Libri lefóliá­zott Harry Potter-kötete kapcsán

Nem csak Churchillt érinti a kényszercsomagolás keltette zavar. Eddig a fóliázást alapvetően a friss, kifejezetten drága vagy mellékletekkel ellátott nyomtatványok esetén alkalmazták a könyvkereskedők, így ha beburkolt kötetetekkel találkozunk, nem kell mindjárt a melegellenes törvényre gondolni. Szerencsétlenül járt például Ruff Orsolya, akinek nemrég jelent meg az Orczy Mimi kalandjai – A nagy londoni gyémántrablás című ifjúsági kalandregénye, mely nem ideológiai döntés nyomán kapott átlátszó műanyag csomagolást, hanem amiatt, mert lapjai közé mellékleteket, betéteket tűztek. A Libri könyvesbolt azért döntött a fóliázás mellett, nehogy a külön a könyvhöz készített fiktív újságlapok, korabelinek tűnő hirdetések, meghívók kiessenek a kötetből. Ruff Orsolya műve azonban a hétvégén egyik illusztrációjául szolgált Hadházy Ákos posztjának, amelyben a Libri befóliázott kiadványairól, főként egy Harry Potter-könyvről írt. A posztra másnap reagált Orbán Balázs, a Librit nemrég majdnem száz százalékában felvásárló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke, hangsúlyozva, hogy „nagy értékű, külföldi könyvről van szó, amit a piaci szokásoknak megfelelően mindig így védenek a sérüléstől”. A szócsata folytatásaként Hadházy Ákos  azzal vágott vissza, szerinte Orbán Balázs rapid reakciója arra utal, „valahol mélyen szégyelli azt a törvényt, amelyik lehetővé teszi, hogy ilyen gyalázat megtörténjen”.

Az összeszólalkozó politikusok egyike sem tett megjegyzést Ruff Orsolya könyvére, lévén semelyikük sem tudhatta, a fólia milyen alapon került rá. A szerző a Könyves Magazin főszerkesztője is egyben, aki véleménycikkében kifejtette, a poszt óhatatlanul egy olyan politikai diskurzusba sodorta könyvét, aminek máskülönben nem részese. – Teljesen mindegy ugyanis, hogy egy adott könyvet ma mi miatt fóliáznak be Magyarországon, vásárlói szinten ez úgy csapódik le, hogy a könyvvel valami probléma van – fogalmazott Ruff Orsolya. A szerző esete jól mutatja, milyen károkat hoz a kultúrába a következetlen törvénykezés.

Aki vámpírról olvas, nem lesz vérszívó

Egy lapunknak anonim nyilatkozó meleg fiatal szerint kontraproduktív a könyvek befóliázása – amit tiltanak, elrejtenek, az exkluzívvá válik, ilyen egyszerű, mondta: „Nem kéne ennyire tartani ezektől a könyvektől, szerintem a kamaszok egytől egyig tisztában vannak vele, hogy fikciót olvasnak, ha belegondolunk, attól, hogy egyesek a vámpíros könyveket bújják, attól még nem kezdenek el vámpírként viselkedni. Szerintem az ifjúsági könyvek szinte mindegyike ponyva, nem a művelődést, hanem a kikapcsolódást szolgálják, emiatt egy kicsit elnézőbbek is lehetnénk velük. Hovatovább ezek a könyvek segítik a kamaszokat abban, hogy érzelmekkel találkozzanak: átéljék őket, felismerjék a sajátjaikat, esetleg tanuljanak. Ha egy fiatal azonos neműek szerelméről olvas, az nem jelenti azt, hogy ő maga is homoszexuális, lehet, hogy csak kíváncsi, a kíváncsiság pedig a tanulás alapja.”

A megszólaló, ismerve a nála fiatalabb generációt, egy érdekes szempontot is behozott: „Ezek a gyerekek internet közelében nőttek föl, rengeteg fanfictiont, tehát a rajongók által tovább írt történetet ismernek, ha el is tiltják ezt a korosztályt az LMBTQ-tartalmú könyvektől, azt webes környezetben minden nehézség nélkül meg fogják találni. Én örülök, hogy vannak ilyen könyvek, szerintem nekem is könnyebb lett volna elfogadnom eltérő szexualitásomat, ha olvasok ilyeneket, és talán nagyon sokan elfogadóbbak lennének, ha a kezükbe került volna egy LMBTQ-tartalmú mesekönyv. Talán a legnagyobb baj, hogy sokan nem tudják, milyen ennek a minőségi formája, példaként tudnám felhozni Noelle Stevenson Nimona című képregényét, amelynek főhőse egy alakváltó kislány. Ebből a történetből egy kisgyerek annyit fog fel: nem minden lány a rózsaszín, hercegnős ruhákat kedveli, és nem fogja feltétlenül megmenteni őket a lovag, és hogy a lovag lehet nagyon érzékeny is. Ha a magam helyzetét nézem, bevallom, amikor egy nehéz munkahetet lenyomok egy hímsoviniszta környezetben, elviselem a viccnek szánt homofób megjegyzéseket, akkor igen, nagyon jólesik otthon a magányomban valami olyan világról olvasni, ahol értenek engem, és mindenki jó fej” – nyilatkozta a fiatal.

Körképünkben színházakat, mozit, művelődési központot és jazz clubot kérdeztünk arról, miként tudják átvészelni a mostani időszakot.