Már fóliázzák a könyveket az Orbán-kormány melegellenes törvénye miatt, pedig egy kamasznak élet-halál kérdése lehet, hogy tudjon a valóságról

2020 őszén még arra kaptuk fel a fejünket, hogy a Mi Hazánk képviselője, Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című könyvet, mert homoszexuális propagandának tartotta a kötetet. Idén május végén már az volt a hír, hogy az Orbán-kormány által gyermekvédelminek nevezett melegellenes törvényre hivatkozva a Libri boltjaiban lekerültek az ifjúsági irodalom polcairól Papp Dóra könyvei, amelyekben meleg figurák is szerepelnek. Most már úgy tűnik, a jövőben is számíthatunk hasonlókra. Bekeményített a kormány, a fogyasztóvédelmi hatóság ugyanis pénzbírságot szabott ki a Librire egy olyan könyv miatt, amelyet az ifjúsági részlegen árultak, holott a hatóság szerint a szóban forgó törvény előírásai miatt nem szerepelhetett volna ott.

A Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány által nemrég megvásárolt Libri az elmúlt hetekben jó pár könyvkiadót megkeresett, hogy megtudja, szerintük az adott könyvek megfelelnek-e a melegellenes gyermekvédelmi törvény előírásainak.

Ahogy korábban a Libri a Népszava kérdései­re válaszolta: a cég önálló döntést egyik esetben sem hozott, folyamatosan egyeztet a kiadókkal arról, hogy egyes könyvek megfelelnek-e a szabályozásnak. Papp Dóra könyvei esetében is együttműködött a Libri és a Ciceró Könyvstúdió, a kategória módosítására (a szórakoztató irodalomhoz sorolták át) a kiadó tett javaslatot, amit a könyvkereskedő elfogadott. Papp Dóra, akinek könyvei eredetileg 14 éves kor felett ajánlott, ifjúságnak szóló művek, lapunknak a kifogásolt részekről úgy fogalmazott: a Tükörlelkek első és második részében szerepel két meleg mellékszereplő, egy köztük elcsattant csókon kívül nem igazán látunk mást, hiszen nem ez a történet fő szála, csupán a főszereplő legjobb barátjáról szóló mellékszál. A Helena-trilógia harmadik részében (és csak a harmadik részében) szintén csak mellékszereplők szintjén kerül elő LMBTQ-téma, pontosabban a biszexualitás és a pánszexualitás. Az átsorolás azért is visszás, mert Papp Dóra kötetei egyes irodalomórák ajánlott olvasmányaiként is szerepelnek.

A másik nagy hazai könyvterjesztő vállalat, a Líra ellen is eljárás indult. A Líra ellen egy olyan könyv miatt indult fogyasztóvédelmi vizsgálat, amit Rétvári Bence fideszes államtitkár nyilvános posztjában támadott. Alice ­Oseman Heartstopper Fülig beléd zúgtam című könyve kamasz fiúk közt kialakuló szerelemről szól.

Rétvári Bence a könyvet Facebook-posztjában „LMBT tini képregénynek” titulálta, és egyebek mellett azt írta: „Nem tudja a szülő, hogy most őt akarják provokálni vagy a gyerekét átnevelni!?” Az államtitkár gondolatmenete megegyezik a melegellenes törvény irányelveivel, melyet 2021-ben fogadott el a fideszes többségű parlament. Az alapvetően sokak által támogatott, pedofil bűnelkövetőkről szóló jogszabályba utólag csempészték bele a szexuális kisebbségekre vonatkozó kiegészítést. A törvény így a gyerekek fejlődésére veszélyesnek állítja be azt, ha 18 éves koruk előtt információk jutnak el hozzájuk a különböző szexuális orientációkról.

Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény alkalmazása máig rengeteg kérdést vet föl, a könyvszakma egyfelől betarthatatlannak érzi a szabályokat, másfelől a törvény önmagában bagatell. Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a törvény részleteiről, alkalmazhatóságáról. A gyermekvédelmi törvény a homoszexualitás népszerűsítéséről és a nemi identitás befolyásolásáról beszél a két fogalmat összemosva, erről Szigeti Ildikó úgy fogalmaz: – Fontos tisztázni, hogy a biológiai nem genetikailag meghatározott, látható testi különbségekben megmutatkozó adottság. A nemi identitás pedig a nemi önazonosságot jelenti. Vagyis azt, hogy egy férfi férfinak, egy nő nőnek éli meg magát vagy sem (transzneműek nem a születési nemüknek megfelelően gondolnak magukra). A szexuális orientáció pedig azt, hogy a születési nemtől vagy a nemi identitástól függetlenül az illető melyik nemhez vonzódik. Ezek egyike sem befolyásolható, változtatható akaratlagosan, így ennek alapján

Ha egy könyv megjeleníti a homoszexualitást, úgy azonnal nem tartozhat az ifjúsági irodalmi szekcióba, átsorolással vagy befóliázással különböztethetik meg a kötetet.

Szigeti Ildikó szerint a homoszexualitás tényét és jelenségét nem lehet és nem is szabad elrejteni, titkolni a gyerekek elől. – Az azonos neműek szerelme nem titkolandó, feltéve, ha az nem tartalmaz erőszakos, egy kisgyerek számára ijesztő elemeket – fejti ki a szakpszichológus. – Ha van valami, amitől érdemes megóvni a kicsiket, az az agresszió. Ennek a közvetlen vagy közvetett megtapasztalása okozhat traumát. De ha egy szülő kellő ráhangolódással oda tud fordulni a gyerekéhez, tehát a kicsinek van érzelmi támasza, az agresszió megtapasztalása is kisebb károkat okoz. Tény, hogy a másság szokatlan, tehát az első találkozás ezzel a jelenséggel nyilván sok kérdést indukálhat egy gyerekben. Ezeket érdemes megválaszolni. A gyerekek rugalmasak és ösztönösen csak annyit kérdeznek, amennyit képesek megérteni. Főszabály, hogy kéretlen információkkal ne terheljük a kicsiket!

Ha ugyanis egy érintett tinédzser érzi, sejti a másságát (ne legyenek kétségeink, mindenki érzi, sejti, hogy eltér az átlagtól), de a környezetéből olyan üzenetek érkeznek, amelyek alapján jobbnak látja, ha elhallgatja, elfojtja, annak a későbbiekben súlyos következményei lehetnek. Ha viszont azt tapasztalja, hogy a környezete (családja) elfogadó a mássággal kapcsolatban, ő maga is egészségesen fog viszonyulni saját másságához. És hogy mi az optimális viszonyulás? A „nincs itt semmi látnivaló” típusú szemlélet. – A szakértő szerint általában veszélyeket rejt felvilágosítás hiánya – ha egy érintett kamasz semmilyen információval nem rendelkezik a másság létezéséről vagy netán tudja, hogy van ilyen, de azt a környezete megbélyegzése alapján valami ördögi rossznak, elfogadhatatlannak tartja, akkor végtelenül kiszolgáltatottnak és magányosnak érzi magát. Mivel tisztában van azzal, hogy bármennyire szeretne, nem tud „normális” lenni, ezért a másságát titkolja, leplezi. Ameddig bírja. Szélsőséges esetben viszont akár az öngyilkosság sem kizárt.

A felvilágosítás megfelelő módjáról Szigeti Ildikó így vélekedik: – Manapság gyakran használják az „érzékenyítés” kifejezést a felvilágosítás kapcsán. Én pont, hogy az „érzéketlenítésre” helyezném a hangsúlyt, mivel az a cél, hogy a többségi társadalom tudomást szerezzen arról, hogy létezik a másság, de mivel sem érte, sem ellene nem lehet (és nem is kell) tenni semmit, éppen ezért azt kellene tudatosítani, amit korábban is említettem, nevezetesen, hogy nincs itt kérem semmi látnivaló. Ezt a célt nagyon jól szolgálják az érintetteket bemutató könyvek, filmek. Ahogy a kisgyerekek a mese által tanulják meg, hogy vannak nehéz helyzetek, amiket, ahogy a mesehősök, ők is képesek megoldani (vagyis általánosan csökken az ismeretlentől való félelem), úgy a kamaszok a nekik szánt írások jóvoltából tapasztalhatják meg, hogy a szexuális kisebbség létezik és az érintettek ugyanolyan emberek, mint a többség. Ugyanazok a félelmeik, a gondjaik, a boldogságuk, mint másoknak. A meleg párok körében is vannak konfliktusok, létezik a féltékenység, a megcsalás, a gyermek utáni vágy – szögezte le, majd hozzátette: – Kifejezetten kontraproduktívnak tartom a tiltást. Azzal, hogy a másságot szélsőséges érzelmi keretben értelmezik, megakadályozzák, hogy a lényeget lássuk. Az érintetteket megfosztják a tájékozottság jogától, ugyanakkor a téma iránt addig kevésbé érdeklődőkben felkeltik a kíváncsiságot. Az inkriminált kötetek szerzői pedig biztosak lehetnek abban, hogy a mostanihoz hasonló intézkedések meghatványozzák a művük iránti keresletet. Fóliával vagy anélkül – zárta szavait Szigeti Ildikó.