Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfő esti bejelentése, miszerint Törökország mégis jóváhagyja a bővítést, óvatos optimizmusra adott okot a skandináv ország számára. Nem mindenki venne rá mérget arra ugyanis, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök tartani is fogja a Stoltenbergnek adott szavát.
Egyes szakértők és kommentárok rámutatnak, hogy ismét előfordulhatnak olyan demonstrációk Svédországban, amelyek felháborodást okozhatnak Törökországban. Kiszámíthatatlan, hogy Erdogan hogyan reagál egy esetleges újabb Korán-égetésre vagy a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsainak felvonulására.
Pozitív fejlemény mindenesetre, hogy egy szándékos provokáció elmaradt. Egy 29 éves fiatal, Lucas Ljungkvist eredetileg Korán-égetéshez kért szerdára engedélyt a rendőrségtől az északnyugat-svédországi Helsingborgban, nem titkoltan azért, hogy hazáját a NATO-n kívül tartsa. A hétfő esti bejelentés nyomán viszont az aktivista kedden azt nyilatkozta a Aftonbladet bulvárlapnak meggondolta magát. Bocsánatot kért azoktól, akiket tervezett akciója megsértett és közölte, hogy inkább a NATO alapokmányát fogja elégetni.
Mások arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államokon úszhat el a svéd NATO-tagság. Joe Biden amerikai elnök kedden nyilvánosan ígéretet tett a Törökország által régóta kért F-16-os vadászgépek leszállítására. Ennek ugyan formálisan nincs köze a Stoltenberg közreműködésével tető alá hozott svéd-török alkuhoz, ám szakértők szerint a bazári alkudozásban jeleskedő Erdogan ettől is függővé tette beleegyezését.
Az F-16-osok átadásához viszont az amerikai kongresszus jóváhagyásra van szükség, márpedig számos szenátor és képviselő megbízhatatlan szövetségesnek tekinti Törökországot. Ankara negatív megítélésének részben a svéd csatlakozási folyamat megakasztása az oka, de hozzájárulnak a török jogtiprások, illetve a harcias külpolitika, beleértve a NATO-szövetséges Görögországgal szembeni rendszeres torzsalkodásokat. Erdogan szerdán azonban a vilniusi csúcstalálkozó margóján egy pozitív kicsengésű különtalálkozót tartott Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel, amin keresztül talán a washingtoni törvényhozók jóindulatát is megnyerhette.
Stockholm mindazonáltal abban bízik, hogy Törökország minél korábban jóváhagyja Svédország felvételét. Tobias Billström svéd külügyminiszter a tekintélyes Dagens Nyheternek elmondta: arra számít, hogy ez heteken belül megtörténhet, miután július 27-éig tart a török parlament normál ülésszaka, és a magyar kormány ígéretet tett, hogy hazánk nem utolsóként fogja a ratifikálni a svéd NATO-tagságot.
