Huszonnégy, a június eleji sárlavinában érintett házat mértek fel szerdán Recsken a Hunyadi utcában a Heves megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a kormányhivatal építésügyi osztálya és az MR Közösségi Lakásalap Nkft. szakemberei, a település polgármestere, jegyzője és a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke társaságában. A szemlére azt követően került sor, hogy kedden a Belügyminisztériumban Dukai Miklós önkormányzati államtitkár bejelentette: a kormány 500 millió forintos keretösszeget különített arra el, hogy a sárlavina miatt kárt szenvedett családok lakhatását megoldják.
Pintér Sándor államtitkára szerint még túl korai a bányacég felelősségét firtatni a recskiekre zúduló sárlavina miattNagy Sándor, a település független, volt jobbikos polgármestere a szemle után lapunknak azt mondta: az érintett házak egyike sem lakhatatlan, – s ez szerinte kiderül majd a szakértői jelentésből is később –, mindössze egyetlen olyan ingatlan van ezen a településrészen, ami elvileg nem felel meg, de az sem most rongálódott meg, hanem évek óta pusztul. Ezzel szemben az Energiaügyi Minisztérium szerdai közleményében azt írta:
„több mint húsz ingatlan lakhatatlanná vált.”
A településvezető úgy vélte, a félmilliárdos keretösszegből megoldják majd a szükséges javításokat, korszerűsítéseket, a megmaradó pénz pedig visszakerül az államkasszába. Hangsúlyozta:
nincs szó arról, hogy bármelyik roma család készpénzt vagy másik ingatlant kapna, egyénileg mérlegelik minden esetben a lakhatási lehetőségeket.
– Nemcsak vagyoni kár van a világon. Azok az emberek, akiket elöntött a bányából rájuk zúduló iszap,
erkölcsi, lelki károkat szenvedtek, veszélybe került az életük, a biztonságuk, emiatt pedig sérelemdíj illeti meg őket
– mondta lapunknak Magyar György ügyvéd, aki jelenleg már harminc, a sárlavinában érintett ügyfél képviseletét látja el. Szavai szerint irodája az elmúlt hetekben megkereste már az ügyészséget, a bányakapitányságot, magát a bányát, az önkormányzatot, és várják azokat az objektív szakvéleményeket, amelyek alapján majd eldől, ki okozta a kárt.
Felidézte: a halálos áldozatokkal járó kolontári vörösiszap-katasztrófa után 2 milliárd forint gyűlt össze pusztán közösségi adományokból, Soros György is utalt egymillió dollárt, de a pénzből maguk a károsultak végül egy fillért sem láttak. Templom, tanösvény, kövezett főtér épült belőle, és mivel a károkozó cég időközben csődbe ment, végül az államnak kellett egy 300 milliós keretet megnyitnia, hogy kifizessék a bíróságon jogerősen megítélt kártérítéseket. Szerinte a kormány azóta tanult ebből az esetből, és előre elkülönítette azt a pénzügyi alapot, amiből a kártérítéseket is kifizethetik majd a nem vagyoni kárt szenvedett recskieknek. Az pedig csak később derül, hogy
a kormány megpróbálja-e majd ezt a pénzt behajtani a károkozás valódi felelősén – a helyiek szerint a bányán –, ha hivatalosan is lesz felelőse az ügynek.
