Nem kapott licencet a női kézilabda NB I következő idényére a magyar szövetség másodfokú, jogerős döntése értelmében a Siófok. A fellebbviteli bizottság indoklása szerint az MVM Zrt. felé fennálló siófoki tartozás miatt kellett ezt a drasztikus döntést meglépni. A klubvezetés azonban ezt vitatta, honlapján „Méltánytalan döntés” címmel tiltakozott, mondván, a tartozás átütemezéséről már megállapodott az energiaszolgáltatóval, azonban a szövetség egy négynapos késedelemre hivatkozva azt írta, „ezt már” nem tudja figyelembe venni. A villanyáram ára tavaly ilyenkor megsokszorozódott, úgy tudjuk, a csarnok éves áramdíja 30 millióról 200 millióra nőtt, ami végzetes ütést mért a büdzsére. Pláne, hogy a siófoki egy lábon állás csakis a tulajdonos lábát jelentette.
A siófoki modell már indulása pillanatában unikális és unortodox volt a sportágban: jött Fodor János, a megye egyik legnagyobb építőipari cégének tulajdonosa, aki kétségkívül minden energiáját és talán minden pénzét beletette a projektbe. Volt miből, kiélvezte a NER-kedvenceket megillető előnyöket, a megyében szinte az összes komoly állami megbízás nála landolt. Egy kisebb ügylet során, a Balaton-parti rádió (Part FM) eladásakor még Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével is üzletelt, vagyis beágyazottsága megfelelő volt ahhoz, hogy akkorát merjen álmodni, amekkorát a környéken senki. Az igényeket messze felülmúló nívót teremtett, először a csapat tört ki az ismeretlenségből – a harmadosztályból 2006-ban jutott fel a második vonalba, két év után pedig jött a szövetség felkérése, hogy induljon az első osztályban, majd az NB I-ben 2012-ben már bronzérmet, a nemzetközi színtéren pedig 2019-ben EHF-kupa-győzelmet ünnepelhetett a társulat. Volt olyan idény, amikor az aktuális BL-címvédőből két meghatározó játékos is Siófokra költözött, mellettük pedig világ- és Európa-bajnokok döntöttek hasonlóan a feltűnően kedvező anyagi feltételek miatt. A fejlődés sebessége akkora volt, hogy üstökös sem húzott még így az égen, mint a siófoki kézilabda. Ráadásul időközben felépült az ország egyik legmodernebb, kifejezetten kézilabdára optimalizált csarnoka (a kivitelező Orbán Viktor vejének egykori cége, illetve a kormányzati stadionépítések szupersztár kivitelezője alkotta konzorcium volt), megépült az akadémiát üzemeltető kollégium és infrastruktúra, s még lett lokálpatrióta szurkolótábor is. Kialakult egy bázis, ahol a piramis alján az utánpótlásképzés, a csúcsán pedig egy nemzetközi szinten jegyzett csapat állt.
Csakhogy kívülről nézve teljesen váratlanul megbicsaklott a projekt. Több forrásunk is pont ebben a hirtelen felívelő, váratlan eredményességben látta a konfliktus okát a szövetséggel, ahol már saját bőrén érezte a vezetés, hogy a Siófok letolja a Ferencvárost a dobogó aljára a Győr mögötti örökös második helyről. A Covid miatt lefújt bajnokságban annak ellenére nem hirdetett végeredményt az MKSZ, hogy amikor beütött a teljes leállás, a csapatok már lejátszották a meccsek kétharmadát. A Siófok pedig a Győr mögött, de az FTC előtt a második helyen állt, és pontelőnnyel vezetett. Fodor János mindent elkövetett, hogy ne érvénytelenítsék, ne töröljék a bajnokságot, mintha nem is létezett volna, és ne az egy évvel korábbi végeredményt vegyék alapul a Bajnokok Ligája-nevezés leadásakor, de nem járt sikerrel. Közben pedig – nyilván csak a színfalak mögött, de – végzetesen összeveszhetett a szövetséggel és a Ferencvárossal. Minthogy Kocsis Máté akkori elnök kötődése a zöld-fehérekhez nyilvános volt, sokakban él azóta is a gyanú: a Siófok ezzel hívta ki maga ellen a pártot, amit mára a tulajdonos üzleti modellje is megsínylett.
A 2021-es helyzet
A játékosok a következő idényben már többhavi járandóságukat követelve távoztak, a pontlevonások miatt hetedik lett a csapat. Akkor még nem látszódott, hogy a korábbi negyven százalékára zsugorodott költségvetés még nem a gödör alja. Fodor János mindent beletett szerelemprojektjébe, de végig egyedül maradt, csak a máshol megtermelt profitját ölte bele a kézilabdába. Amint ez a láb megingott, összedőlt az álom. Jelenleg már a több száz utánpótláskorú gyerek sportágban tartása a legnagyobb kihívás.
A siófoki történet ugyan az első, de ugyanez vár a Mezőkövesd, a Kisvárda és még ki tudja, milyen futballcsapatokra, ahol a tradíciót, a nézői igényeket, a gazdasági lehetőségeket, ergo a magyarországi realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyva stadionokat építettek és első osztályú csapatokat vásároltak össze kizárólag közpénzből. Mindegyik projekt be fog dőlni, a felcsúti is, még ha ez most valóban teljesen irreális feltételezés.
De azt sem gondolta soha senki, hogy Stadler József bármiben is megelőzte volna a korát. Pedig de: az összeomlásban.
