Komoly csapást jelentett Aleksandar Vučić szerb elnök számára, hogy az Egyesült Államok múlt héten bejelentette: szankciókkal sújtja Aleksandar Vulint, a hírszerzési vezetőjét, az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt. Az amerikai pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos sajtóközleménye egyfajta vádiratnak is tekinthető. Vulint ugyanis illegális fegyverkereskedelemmel, kábítószer-csempészettel, a korrupciónak a legmagasabb kormányzati szinteken való elősegítésével és a nemzetközi szervezett bűnözésben való részvétellel vádolják.
A washingtoni külföldi vagyonkezelő hivatal, az OFAC ezért úgy döntött, zárolja Vulin összes vagyonát és ingatlanát az Egyesült Államokban. Az amerikai állampolgárok és vállalatok a jövőben csak kivételes engedéllyel folytathatnak ügyleteket és üzleteket a szerb politikussal. Az azonban nem derült ki, hogy az intézkedések vannak-e bármilyen hatással a szerb hírszerzés vezetőjének vagyonára. A keddi szankciós döntés nagy port kavart Szerbiában, és komoly reakciókat váltott ki a szomszédos, illetve más európai országokban is. A Milosevic-korszak óta először fordul elő, hogy Washington egy fontos szerbiai állami intézmény megbízott vezetője ellen lép fel.
Szankcionálta az Egyesült Államok a szerb hírszerzés vezetőjétA nyugatbarát ellenzék azonnal követelte Vulin menesztését és arra figyelmeztetett, hogy Szerbia teljesen elszigetelődik, ha a nyugati titkosszolgálatok nem hajlandóak információkat megosztani vele az Oroszországhoz való közelség miatt.
Aleksandar Vučić elnök a tőle megszokott showműsorhoz hasonló előadással reagált a belgrádi televíziókban a történtekre. Szerdán annyit közölt, hogy a vádakat ki kell vizsgálni, meglepő lenne azonban, ha ez az állítólagos vizsgálat bármilyen eredménnyel járna és Vučić fellépne szövetségese ellen. Sokatmondóan ugyanis Washingtonra célozva hozzátette, a Fehér Házzal ellentétben Vulin irodájában eddig nem találtak kokaint. (Két héttel ezelőtt az amerikai elnök hivatalos rezidenciájának nyugati szárnyában egy szekrényben találtak kábítószert.) Vučić azt is elmondta, meg van győződve arról, hogy Vulin Oroszországhoz való hozzáállása az oka a szankcióknak, nem pedig a korrupció vagy más bűncselekmények. Később ezt azzal egészítette ki, hogy az „ő politikája” miatt sújtották szankciókkal Vulint. A szerb elnök tehát ismét a Nyugat örök áldozatának állítja be országát.
Úgy tűnik, 14 ezer fős trollhadsereg szolgálja a szerb elnökötBiztosra vehető, hogy a felsorolt vádakon túl főként Vulin orosz kapcsolatai állnak a washingtoni döntésének hátterében. Nyílt titok, hogy a szerb hírszerzés vezetője korábban, jóval a hírszerzés élére való kinevezése előtt, már szorosan együttműködött az orosz titkosszolgálattal. Vlagyimir Kara-Murza, orosz ellenzéki, akit áprilisban 25 év börtönre ítéltek hazaárulás vádjával, a szerb Nova napilapnak tavaly év elején azt állította, hogy lehallgathatták az orosz ellenzék tagjait belgrádi találkozójukon, és Vulin átadta Moszkvának az elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyvet. Az orosz ellenzék még 2021 márciusában szemináriumot tartott a szerb fővárosban. Kara-Murza akkori beszámolója szerint Vulin később átadta a moszkvai szerveknek a belgrádi találkozókon folytatott megbeszélések átiratát. A szerb miniszter találkozott Nyikolaj Patrusevvel, az orosz Biztonsági Tanács titkárával is, és munkacsoportot is létrehoztak a „színes forradalmak” elleni fellépés jegyében.
Vulin később tagadta az állítást. A tőle megszokott sajátos stílusban kifejtette, „minden bolondnak lehet saját véleménye, mint ahogy minden kém is bemutathatja magát egy humanitárius szervezet munkatársának vagy bármilyen aktivistának”.
Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye is elismerte, hogy Vulin felettébb gyanús orosz kapcsolatainak is volt szerepe a döntésben. A tárca ugyanis az említett bűncselekményeken túlmenően kifejezetten azzal vádolta Vulint, hogy támogatja Oroszország nyugat-balkáni destabilizációs törekvéseit. Ősszel a Fehér Ház hasonló okokból lépett fel oroszbarát moldovai oligarchák ellen. Ukrajna orosz megszállása óta az USA és az EU határozottabban reagál az orosz befolyással szemben Délkelet-Európában.
Mire való a hírszerzés?
Vulint mindig is nacionalista agitátorként ismerték és Szerbia Oroszországhoz való szoros közeledésének szószólója volt. Már politikai előélete is sok mindent elmond róla. A kilencvenes években egyik alapítója volt a néhai elnök Slobodan Milosević felesége, Marković által fémjelzett Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) nevű pártnak, amelyet még az elnök szocialista tömörülésénél is radikálisabbnak és nacionalistábbnak tartottak. A JUL együtt kormányzott Milosevicékkel, az akkori kabinetben Vučić tájékoztatási miniszter volt, így régóta ismeri már Vulint, aki régi szövetségese. Vulin később kilenc évig volt a kormány tagja, többek között koszovói ügyekért felelős miniszterként, védelmi miniszterként és legutóbb, 2020 végéig belügyminiszterként. Mindez azért is sajátos, mert – ahogy nem éppen visszafogott és úriemberi stílusa alapján nevezni szokták – az elnök „pitbullja” sosem szolgált a hadseregben, mégis nagyon kedveli a katonai egyenruhás felvonulásokat.
Dragan Djilas, az ellenzéki Szabadság és Igazságosság (SSP) ellenzéki párt elnöke feltette a költői kérdést: Vulin egyáltalán hogyan lehetett miniszter? Rámutatott ezzel kapcsolatban Vučić felelősségére, egyúttal emlékeztetett arra, hogy a hírszerzés, a BIA különös módon azokról a dolgokról nem tud, amelyek a hatalom visszásságaira, mulasztásaira mutatnak rá. Nem értesült például arról, hogy a belgrádi Partizannál bűnügyi központ működik, nem voltak információi arról, hogy Albin Kurti koszovói rendőri egységei megszállják a szerbek által lakott észak-koszovói önkormányzatok épületeit. – Szóval mit tud a hírszerzés? Mire való? Amennyire én látom, azon kívül, hogy lefedik Európa legnagyobb droggyárát, csak arra szolgál, hogy megfigyelje és lehallgassa a szerb és orosz ellenzékieket – firtatta, hozzáfűzve, a hírszerzés annyira kompromittálódott, hogy minden munkatársát szélnek kellene ereszteni.
Srdjan Hercigonja, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa azt közölte, az amerikai szankciók „dupla pofont” jelentenek Vučić számára. Bár Vulin állította, nem érdeklik a szankciók, a szakértő az N1 televízióban rámutatott: nem lehet félvállról venni a büntetőintézkedéseket, hiszen egy rendkívül fontos közhivatalt betöltő személlyel szemben fogadták el. Hozzátette, ez Szerbia elszigetelődését jelenti, bár az elnök nem értette meg az amerikaiak üzenetét.
A Danas című lap azt fejtegette, vajon Vulin után várhatóak-e újabb amerikai szankciók szerb illetékesek ellen. Veszélyben lehet Ivica Dacic külügyminiszter, akiről közismert, mennyire Moszkva felé húz a szíve. Addig aligha álmodhat Szerbia uniós csatlakozásról, amíg egy az EU-val ellenséges hatalom szolgálatában áll.
Geopolitikai jelentősége is van a lépésnek
A Nyugat, Oroszország és Kína között lavírozni próbáló szerb elnök számára Vulin egyfajta eszköz. Rajta keresztül szólítja meg az erősen Nyugat-ellenes szavazókat. S akadnak ilyenek bőségesen. A Nyugat-Balkán államai közül Szerbiában a legalacsonyabb az uniós csatlakozást támogatók aránya, alig haladja meg a 30 százalékot, a legmagasabb (57 százalék) Bosznia-Hercegovinában, majd Montenegró következik.
Vulinhoz fűződik az úgynevezett „szerb világ” gondolata. Ez rokon a nagy szerb ideológiával, amely szerint az országnak ki kell terjesztenie „védőernyőjét” a környező államokra is, azokra, ahol szerb kisebbség él.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy Vulin ellen kizárólag orosz kapcsolatai miatt léptették életbe a szankciókat. Az Egyesült Államok szemében az is szálka, hogy a szerb hírszerzés vezetője különösen szoros kapcsolatokat épített ki Slobodan Tesić fegyverkereskedővel. Washington már 2017-ben büntetőintézkedéseket fogadott el: kétes hírű kereskedőt a Libériával szembeni ENSZ- fegyverembargó megsértése miatt tiltották el attól, hogy Amerikába utazzon. Szerbiai és ciprusi céghálózatán keresztül Tesićnek a szankciók ellenére sikerült fenntartania a Balkán egyik legfontosabb fegyverkereskedőjeként betöltött szerepét. Vulin állítólag segített neki ebben.
Mindenesetre a Tuner Tageblatt című svájci lap találóan írta, hogy a szankciót a „Kreml legfontosabb balkáni előőrse” elleni intézkedésnek is nevezhető.
A Vulin elleni szankciókat egy olyan időszakban fogadták el, amikor a Szerbián kívüli szerb településeken kiéleződnek a konfliktusok, nem utolsósorban a Kreml támogatásával. Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik, az ország szerb többségű részének elszakadását szorgalmazza. (Dodikkal szemben már érvényben vannak az amerikai szankciók).
A szerbek lakta Koszovó északi részét is hónapok óta kivételes feszültség jellemzi. Albin Kurti koszovói kormányfő üdvözölte a szankciókat. Szerinte azok megmutatják, hogy a szerb állam vezetői milyen veszélyt jelentenek a békére és a stabilitásra. Az elmúlt hetekben az USA és az EU elsősorban Pristinának tulajdonította a felelősséget az észak-koszovói eszkalációért, sőt büntetőintézkedéseket rendelt el az ottani kormány ellen.
Több, a Balkánnal foglalkozó európai politikus felszólított arra, hogy mások is kövessék az Egyesült Államok példáját Vulin megbüntetését illetően. Különösen kritikusan nyilatkozott az Európai Bizottságról az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója, amely üdvözölte a Washington által meghozott büntetőintézkedéseket és felszólította Brüsszelt, ugyancsak fogadjon el szankciókat.