- Rendkívüli parlamenti ülésnap összehívását kezdeményezi az Erasmus-ügy miatt a Jobbik

Rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez a Jobbik-Konzervatívok az Erasmus-ügy kapcsán – derül ki az ellenzéki párt közleményéből.

„Akadályozzuk meg, hogy az Orbán-kormány kiléptesse a magyar felsőoktatást az EU-ból!” – írták, hozzátéve, vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban. Kiemelték, hogy júliusban kellene aláírni azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek ezen programokba való részvételt lehetővé tennék, az EU szóvivője szerint azonban nincs olyan lényeges előrelépés, ami bizakodásra adna okot. A következő őszi parlamenti ülés tehát már későn van ahhoz, hogy ezeket az EU által kívánt változtatásokat meg lehessen tenni.

Ahogyan arról többször írtunk, vészesen közeleg a szerződések megkötésének határideje a 2023-as Erasmus plusz pályázati felhívás keretében. Július közepéig a Tempus Közalapítványnak és a támogatásra pályázó egyetemeknek alá kellene írniuk az idén nyáron lejáró pályázatokat megújító megállapodásokat, hogy a külföldre készülő diákok és oktatók az őszi tanév kezdetére már tudjanak tervezni, de egyelőre még hatályban van a tavaly decemberi brüsszeli döntés, amely tiltja az oktatási csereprogram finanszírozását a modellt váltott, alapítványi fenntartásba került 21 magyar egyetemmel.

Mint arról beszámoltunk, hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért ideiglenesen kizárta a hasonló felsőoktatási intézményeket az EU-s csereprogramokból. A Debreceni Egyetem külön kérte a tiltó brüsszeli rendelkezés azonnali felfüggesztését, amit az EUB elutasított, így a perben körülbelül másfél év múlva születhet ítélet, feltéve, hogy a bírák egyáltalán elfogadhatónak ítélik a beadványt. A felperesek arra hivatkoznak, hogy az egyetemi döntéshozatal független az alapítványi kuratóriumtól.

Az Erasmus plusz oktatási csereprogramban való részvétel mellett veszélybe kerülhet a magyar egyetemek, egyetemi kutatócsoportok részvétele a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban is, ha az Orbán-kormánynak továbbra sem sikerül megállapodnia az Európai Bizottsággal a „modellváltó” egyetemek kuratóriumait érintő összeférhetetlenségi kérdésekről. Mindez ráadásul túlmutathat az alapítványi egyetemeken, olyan intézmények kutatócsoportjai is kiszorulhatnak az uniós kutatási fősodorból, amelyek eddig nem kezdeményezték, vagy nem kényszerültek rá a modellváltásra.