Nagyon érdekes volt múlt héten miniszterelnökünk szokásos rádióinterjúját hallgatni, amikor azt mondta, Ukrajna elvesztette szuverenitását. Tehát, ha Kijev hagyná, hogy az ország teljes területét elfoglalják az orosz erők, akkor szuverén állammá válna?
A kijelentés időzítése nem volt szerencsés, hiszen Magyarország épp nemrég ismerte el az egész világ előtt, hogy nem hoz szuverén külpolitikai döntéseket, hanem másokéira vár, így a svédek NATO-csatlakozásának ratifikálását illetően Ankarára. Akinek az emlékezete egy-két napnál is tovább terjed, emlékezhet arra, hogy még áprilisban Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, nem a kormányon, hanem a Fidesz frakción múlik, mikor szavazzák meg Stockholm észak-atlanti szövetségbe való felvételét. Csak hát „sértve érzik magukat” a fideszesek, azért akasztják meg a svédek felvételét.
Fidesz-frakcióról már szó sincs, csak a törökök akaratáról. S hogy mennyire vagyunk szuverén állam, azt Németh Zsolt nyilatkozata is jelzi. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a minap az InfoRádióban elismerte, nem lesz rendkívüli parlamenti ülés a svéd NATO-felvételt illetően, mert a törökök is csak októberben tárgyalnak róla. És különben is, kormányunk hozta tető alá a svéd-török megállapodást, amelynek köszönhetően Ankara a NATO-csúcson hozzájárult Svédország felvételéhez. Ez szintén váratlan fordulat, hiszen azt sejteti: a Fidesz-frakció már nincs megsértődve Stockholmra. De ha ez így van, ezt miért nem közlik ország-világ előtt? Ha viszont támogatjuk a svédek csatlakozását – márpedig ebből ez derül ki, különben nem segítettük volna a megegyezés megszületését -, miért is nem ratifikáltuk még mindig Stockholm felvételét?
Próbáltunk utánajárni a nemzetközi sajtóban, mégis mit tett a magyar fél a megállapodásért, de semmi nyomát sem találtuk. Igaz, meg is lepődtünk volna, ha találunk bármit is.