Vlagyimir Putyin világszerte csapást mért a rászorulókra

Világszerte sokmillió ember élelmiszerellátása vált bizonytalanabbá, miután Oroszország hétfőn közölte, felfüggeszti részvételét a fekete-tengeri gabonaalkuban, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy a háború ellenére exportálja a kenyérnekvalót. António Guterres ENSZ-főtitkár „mélységes sajnálatát” fejezte ki az orosz döntés miatt, amelynek kapcsán rászorulókra mért csapásról beszélt. A diplomata szerint az éhínséggel küzdők százmilliói és a globális megélhetési válsággal küzdő fogyasztók fogják mindennek megfizetni az árát.

Az ENSZ-főtitkár a hétfői nyilatkozatában tételesen felsorolta az egyezmény érdemeit és cáfolta a Kreml állításait, miszerint számára hátrányos lett volna annak végrehajtása. Rámutatott: az alkunak köszönhetően a Világélelmezési Program (WFP) több mint 725 000 tonna élelmiszert tudott eljuttatni olyan válságövezetekbe, mint Afganisztán, Jemen és Kelet-Afrika. Mint fogalmazott, milliók fogják megfizetni Oroszország döntésének az árát. Az oroszok ráadásul a gabonaalku felmondásának a másnapján, már kedd hajnalban  támadást indított olyan kikötők – például Odessza ellen, ahonnan a szállítóhajók kifutnak. Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnök közlése szerint Odessza és Mikolajiv felett hat Kalibr típusú rakétát lőttek le, az összesen 36 drón közül 31-et lőttek le. „Az orosz támadás további bizonyíték, hogy a terrorállam 400 millió ember életét akarja veszélybe sodorni” – írta a Telegramon a politikus.

A szankciók ellenére az oroszok rekordot döntöttek

Antonio Guterres az utolsó pillanatig küzdött a megállapodásért, amelyet a világszervezet és Törökország tavaly nyáron hozott tető alá Oroszország és az általa fél évvel korábban lerohant szomszédja között. Az egyezmény több mint 32 millió tonna ukrán kukorica, búza és más gabonaféle szállítását tette lehetővé. Külön alku született arról, hogy a szigorú nyugati szankciók ellenére megkönnyítik az orosz élelmiszerek és műtrágya exportját.

Mindez nagy mértékben stabilizálta az élelmiszerek világpiaci árát – a gabonáé hétfőn el is indult felfelé az orosz bejelentés miatt–, nem sokkal azután, hogy az Ukrajna elleni invázió az egekbe repítette a Covid-járvány elhúzódó hatásai, az aszályok és más tényezők miatt egyébkéntis magas árakat. A háborúban álló két ország egyaránt vezető globális szállítója olyan agrártermékeknek, mint a búza, az árpa vagy a napraforgóolaj, s megfizethető árú exportjukra számos fejlődő vagy nélkülöző közel-keleti, afrikai és ázsiai ország támaszkodik.

A Kreml kezdettől egyoldalúnak nevezte a megállapodást, mondván a szállítások biztosítására és a kifizetésekre vonatkozó nyugati büntetőintézkedések továbbra is gátolják az orosz exportot. A statisztikák szerint ugyanakkor Oroszország rekordmennyiségű 45,5 millió tonna búzát szállított a 2022-23-as kereskedelmi évben, és elemzők szerint a műtrágyája is jól fogyott.

A műtrágyaexport kapcsán Oroszország garanciákat akart kapni az Ukrajnán áthaladó ammóniavezeték újbóli megnyitására is. A múlt héten az ENSZ-főtitkár tett javaslatokat Vlagyimir Putyinnak arra, hogyan teljesítenék Moszkva feltételeit, köztük az orosz Szelhozbanknak a SWIFT rendszerébe való visszacsatolását, az orosz elnök azonban elutasította azokat.

Mégis lesz valami?

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelezte, hogy „amint teljesítik a fekete-tengeri megállapodás Oroszországot érintő részét”, visszatérnek az alku végrehajtásához. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, s reményét fejezte ki, hogy az beleegyezik a megállapodáshoz való újbóli csatlakozásba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, Ukrajna Oroszország részvétele nélkül is kész fenntartani a fekete-tengeri gabonafolyosót.

A gabonaalku leállítását néhány órával azután jelentették be, hogy Moszkva közölte, Ukrajna kora hajnalban támadást intézett a kercsi híd ellen. Orosz katonai bloggerek szerint két egymást követő robbanás rongálta meg a hidat, amely Oroszországot összeköti a 2014-ben annektált Krím félszigettel és az Ukrajnában harcoló orosz erők kulcsfontosságú utánpótlási útvonala.

A támadásban egy férfi és egy nő meghalt, a kislányuk pedig megsebesült az éppen arra haladó gépkocsijukban. Az orosz hatóságok által órákkal később közzétett felvételeken látszik, hogy az útpályának a krími hídfőhöz közeli egyik eleme a robbanás következtében megdőlt és egyik végén belóg a víz fölé. Mivel a 19 kilométeres híd közúti részén a járműforgalom megszűnt, a hatóságok arra bíztatták a Krímben nyaraló oroszokat, hogy Ukrajna megszállt területein keresztül térjenek haza vakációjukból.

A csapást két ukrán vízi drón hajtotta végre - közölte az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság. Ukrajna nem vállaltak magára az akciót, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője, Artem Degtyarenko viszont azt mondta, hogy ügynöksége Kijev háborús győzelme után fogja nyilvánosságra hozni a robbantás megszervezésének részleteit.

A hidat tavaly októberben egyszer már érte hasonló támadás, amely miatt hónapokig tartó helyreállítási munkákra volt szükség. Moszkva megtorlásul Ukrajna polgári infrastruktúráját bombázta, célba véve a tél folyamán az ország elektromos hálózatát.