Ben Wallace, akit nemrégiben még lehetséges kormányfő-jelöltként és NATO főtitkárként is emlegettek, befejezi politikai tevékenységét, de még nem ismert, milyen újabb kihívások előtt áll.
A lemondott tárcavezető a napokban kiemelkedően sokat szerepelt a nyilvánosság előtt. A politikus, aki négy évig volt védelmi miniszter, 2005 óta tagja a westminsteri parlamentnek, korábban pedig négy éven át a skót nemzetgyűlés tagjaként szolgált. A kormány egyik legismertebb arcának számít, egyben ő élvezte eddig a legnagyobb támogatottságot a konzervatív párttagságon belül.
A hétvégén alaposan meglepte a közvéleményt a honatya bejelentése, hogy a következő, várhatóan szeptemberi kormányátalakításkor távozik tisztségéből, illetve a jövő őszre feltételezett parlamenti választás előtt mandátumáról is lemond.
Utóbbit könnyen megmagyarázza, hogy skóciai körzete, Wyre and Preston North a választási térkép átalakításával megszűnik.
A döntést elősegíthette, hogy Wallace Boris Johnson legszűkebb köréhez tartozott, illetve a NATO vilniusi csúcstalálkozója peremén világossá vált számára: Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnök nem támogatja főtitkári kinevezését a védelmi szövetség élére.
Frusztráltságának jele lehetett, hogy amikor Litvániában arról kérdezték, mit gondol Volodimir Zelenszkij elégedetlenségéről, amiért hazája nem kapott formális meghívást a védelmi szervezetbe, kifakadt. Mint mondta, „akárhogy is gondolják az emberek, szeretnénk egy kis hálát tapasztalni Ukrajna részéről”. Megjegyezte azt is, hogy a rendszeres követelésekkel előálló ukrán elnöknek nem szabad összetévesztenie az Egyesült Királyságot az Amazon csomagküldő szolgálattal.
Nemzetvédelmi tárcavezetőként Wallace kedden a 2021-es keltezésű katonai stratégia áttekintésének vitája során vett búcsút „minden valószínűség szerint” a parlamenttől.
A miniszter nem tudott „fényes ígéretekről” beszámolni, sőt a hadsereg létszáma 2025-re 82 ezer 500-ról 72 ezer 500-ra csökken, ami a napóleoni háborúk óta a legalacsonyabb szám.
Arra kérte Rishi Sunak kormányfőt, ígéretének megfelelően a GDP 2,5 százalékát biztosítsa a védelmi költségvetés számára. Sunak nemrégiben jelezte, 2025-ig 5 milliárd fonttal emeli a katonai büdzsét, de a 2,5 százalékos célra csak megfelelő „pénzügyi és gazdasági körülmények” esetén vállalt kötelezettséget.
A politikus átfogó interjút adott a The Sunday Times-nak, amelyben kifejtette, Nagy-Britannia 2030-ig három fronton is konfliktusba kerülhet: Oroszországgal, Kínával és afrikai terrorcsoportokkal. Ami személyes jövőjét illeti, ugyan azzal viccelődött, egy bárban, a Forma-1 világában vagy a lóversenyzésben helyezkedik el, Lord (Richard) Dannatt, a brit katonaság volt szakmai vezetője egy nagy hadiipari vállalat élén képzeli el.
Három konzervatív körzetben rendeznek időközi választást, úgy tűnik, Rishi Sunak csak a csodában reménykedhet, ha el akarja kerülni a tripla vereségetVégleg összekapott Sunak és BoJo