Az Országgyűlés ősszel szigorítani fogja a kampányfinanszírozás szabályait – erről Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Felidézte, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság (praktikusan: a Fidesz) korábban megbízta a Nemzeti Információs Központot, végezze el a „botrányos guruló dollárok ügyének mélyreható vizsgálatát”, azaz derítse ki, a „baloldal honnan és milyen módon kapott illegálisan forrásokat a tavalyi választási kampányára”. A jobboldal azt akarja elérni, hogy a jövőben ne legyen lehetőség a „magyar választások külföldi befolyásolására”.
Simicskó megjegyezte, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján is törvénytelen, ha „külföldről beleavatkoznak Magyarország belügyébe”. Azt már mi tesszük hozzá: ha a Fidesz-KDNP mégis szükségesnek tartja a törvények szigorítását, akkor ez annak a nyílt beismerése, hogy a jelenlegi törvények rosszak, tételes jogsértés nélkül is kijátszhatók.
Érzékelte a problémát Simicskó István fideszes kollégája, Kocsis Máté is, de a gordiuszi csomót neki sem sikerült átvágni. Az Indexnek nyilatkozva Kocsis a közelmúltban közölte: „Adódhat a kérdés, hogy ha a szabályok szerint eddig sem történhetett volna meg, akkor mit akarunk módosítani. A külföldi pártfinanszírozás tilalmát egyértelműen rögzíti jelenleg is a törvény, világosak a szabályok, de vannak joghézagok, amelyeket a baloldal felhasznált.” Összefoglalva: a szabályok világosak, csak mégsem azok.
A pénzügyekben feddhetetlen, makulátlan erkölcsű – szintén fideszes – Kósa Lajos amúgy már márciusban belengette a szigorítást, amelynek lényege: ha bármilyen egyesület vagy egyéb szervezet hivatalosan szeretne jelölőszervezetté válni például a most következő önkormányzati választáson, feleljen meg a pártokra vonatkozó szabályoknak, vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhasson el támogatást.
Kósa bejelentésekor Gulyás Gergely miniszter hangsúlyozta, hogy két, két és fél hónap áll rendelkezésre a jogalkotási munkához. A kormány ragaszkodik ugyanis annak az elvnek a megtartásához, hogy a szavazások előtti utolsó egy évben nem nyúl a választási szabályokhoz.
Azóta kiderült, hogy az EP-választást és ezzel egy időben az önkormányzati választásokat jövő év június 9-én rendezik. Ha azonban a fideszes kétharmad csak ősszel módosítja a törvényt, abból az következik, hogy a szigorítás a jövő évi választásokat még nem érinti. A másik lehetőség az, hogy a kormány popsit csinál a szájából, felrúgja azt az elvet, amihez pedig Gulyás Gergely elmondása szerint annyira ragaszkodott – erre gondolni se szeretnénk.
A jogi kiskapuk bezárására egyébiránt tényleg nagy szükség lenne. Nem ártana például, ha a törvényhozás megakadályozná, hogy a Fidesz kiszervezze kampányát a közpénzekkel kitömött Civil Összefogás Fórumnak (CÖF), vagy megtiltaná a társadalmi célú hirdetésnek álcázott kormányzati propagandát.
Létezik tisztességes kampányfinanszírozás. Kár, hogy ennek megvalósítását a legkevésbé éppen a Fidesztől várhatjuk.