A Tihanyi-félszigettől nyugatra fekvő balatonudvari temető különleges helyszín: a szív alakú, barokk sírkövei könnyen magukra vonják a figyelmet, melyeket a monda szerint egy kőműveslegény készített az akali határban fejtett kövekből. A sírkövek jóval később, 1967-ben újabb jelentést nyertek. Ekkor Keserü Ilona képzőművészt megihlették a rendhagyó formák, melyeket képein motívummá emelt, hogy aztán évtizedeken keresztül formálja azokat a művészetében. Július 30-ig a balatonudvari temetővel szemben most mi is végigjárhatjuk e szellemi utat egy köztéri fotókiállításon, vagyis megnézhetjük, hogy a motívum milyen variációkban és színekben jelenik meg Keserü olajképein, papír- és szitanyomatain, vásznain, falikárpitjain és a Pécsi Köztemetőben látható családi temetkezési síremléken, melyen a motívum muránói üvegmozaikból van kirakva. A kiállítás előtt vagy után pedig érdemes megnézni a barokk sírköveket is, hogy a saját szemünkkel lássuk, honnan erednek a művész ikonikus formái.
A tárlat kapcsán egy kerekasztal-beszélgetést is rendeztek, amelyen Keserü Ilona művészetével foglalkozó szakembereket kérdezett Vizi Katalin, a kiállítást szervező MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója. A tárlat kurátora, Zsikla Mónika elmondta, hogy tavasszal már rendezett egy kiállítást Keserü életművéből a budapesti Q Contemporary magánmúzeumban, így bátran vállalta a feladatot, hogy a jelen tárlatra kiválassza azokat a műveket, melyeken jól szemléltethető a hullám-motívum. Szóba került továbbá, hogy Keserün kívül a népi díszítések a kortársaira is hatottak, akik azt a modern művészettel ötvözték. – Keserü Ilona, Nádler István és Bak Imre a Kádár-korszakban elkezdte felmérni, hogy mi történik a nyugat-európai, az amerikai és más nemzetközi színtereken, mely szempontból a három művész életében az olaszországi utazások különösen fontosak voltak – mondta Fehér Dávid, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója. Kiemelte még az 1945 és 1948 között fennálló Európai Iskolát is, melynek több művésze Bartók Bélához hasonlóan abból a tiszta forrásból, népművészeti motívumkincsből indult ki, melyből létre lehet hozni egy modern formanyelvet.
A balatonudvari beszélgetésen Keserü oktatói tevékenységéről is szót ejtettek a résztvevők. – Ilonának a pécsi művészképzés sokat köszönhet. 1991-ben ő és három kollégája alapította meg a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskolát, mely bár négy évig működött, a hallgatók továbbképezhették benne magukat – mondta Ernszt András, a Pécsi Tudományegyetem Festészet Tanszék tanszékvezetője, aki a doktori képzését Keserünél végezte el, melyet szintén ő és a munkatársai alapítottak. Az oktató kitért arra is, hogy Keserü a hallgatóknak a legelemibb tudást adta át, az anyagok ismeretét, a színdinamikát, és előfordult, hogy ő is beállt közéjük festeni.
Barabás Zsófi festőművész szintén Keserü Ilona tanítványa volt, mesterével a mai napig tartja a kapcsolatot. 2007-ben első éves korában Keserü úgynevezett Színerő kurzusaira járt, melyet a pécsi Zsolnay gyár elhagyatott, romos tereiben rendeztek, ahol több hallgató is négy-tíz négyzetméter közti vásznakon dolgozhatott. – Olyan képzésen vehettünk részt, ami a hallgatók egész életét meghatározta.
A beszélgetésen a résztvevők Keserü nemzetközi hírnevét is méltatták, Valkó Margit, a Kisterem Galéria vezetője például felidézte, amikor 2018-ban a New York-i Metropolitan Múzeum megvásárolta a művész 1969-ben készült Falikárpit sírkőformákkal című munkáját, melyet kiállítottak az Epikus absztrakció: Pollocktól Herreráig (Epic abstraction: Pollock to Herrera) című kiállításon olyan világhírű alkotók művei mellett, mint Mark Rothko, Cy Twombly, Franz Kline, Helen Frankenthaler és Kuszama Jaoi. A tárlaton Keserü falikárpitja mellett ott szerepelt egy színes fotó is, melyen a balatonudvari temető volt látható.
Infó: Keserü 90. – A balatonudvari sírkövektől a párizsi Pompidou Központig. Kurátor: Zsikla Mónika Balatonudvar, futballpálya, a szív alakú sírkövekkel szemben. Megtekinthető július 30-ig