Valamelyest enyhült a feszültség az utolsó napokban Bosznia-Hercegovinában, legalábbis abból a szempontból, hogy a Szerb Köztársaság szeparatista vezetője, Milorad Dodik közölte, javaslatot küldött Brüsszelnek a válság csillapítására vonatkozóan. Elmondása szerint ez magában foglalja "annak kimondását, ami az alkotmányban szerepel, vagyis azt, hogy Bosznia-Hercegovina két entitásból és három alkotó népből áll". Ez a korábbiakhoz képest békülékenyebb hang némiképp meglepő a boszniai vezető részéről, de még nem jelenti azt, hogy Dodik bármiféle kompromisszumra hajlandó lenne. A politikust ugyanis a feltételezések szerint Vlagyimir Putyin irányítja a háttérből. Kiváló kapcsolatokat ápol az orosz elnökkel, akinek most az az érdeke, hogy minél nagyobb káosz alakuljon ki a Balkánon. Ezzel két legyet ütne egy csapásra: kevesebb szó esne az orosz hadsereg ukrajnai agressziójáról, másrészt borsot törne a balkáni békére törekvő Nyugat orra alá. S akad még egy ok is. Aleksandar Vucic és Dodik kapcsolata sem felhőtlen, Putyin a boszniai szerb elnökön keresztül gyakorolhat nyomást a szerb államfőre.
Az elmúlt hetekben különösen drámaivá vált a helyzet a három nemzetiség alkotta országban. A bosznai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik, aki régóta kacérkodik a szeparatista elképzelésekkel, nemrégiben konkrét lépéseket tett ebbe az irányba. Az entitásban nemrég két új rendelet is életbe lépett, amelyek a szarajevói, tehát a két entitásra vonatkozó alkotmány felfüggesztését irányozzák elő. A káoszt jól jellemzi, hogy ha a boszniai szerb közigazgatás tagjai követik az intézkedést, letartóztathatják őket. Ha viszont nem a rendelet pontjai szerint járnak el, úgy saját hazájukban, tehát a – szerb nyelven – Republika Srpskában indulhat eljárás velük szemben. Aki tehát az egyik törvényt betartja, az a másik alapján büntethető, és fordítva.
Dodik tehát „köztársaságát” kivonta az állam egészének jogi kötelékei alól azzal, hogy a parlament a nemzeti alkotmánybíróság döntéseit semmisnek nyilvánította a Szerb Köztársaságban. Aki ennek ellenére végrehajtja a határozatot, az büntetőjogi felelősségre vonható.
A boszniai szerb elnök soha nem csinált titkot abból, hogy elutasítja az államszövetséget.
2021-ben a Republika Srpska parlamentje megtette az első lépéseket arra, hogy a köztársaság kivonuljon a boszniai állami intézményekből, például a hadseregből. Az intézkedés végrehajtását azonban akkor még jegelték.
Az alkotmánybíróságra mért csapással azonban Dodik mondhatni szintet lépett. Először volt példa arra a köztársaságban a boszniai háborút lezáró, 1995 decemberében megszületett daytoni egyezmény aláírása óta, hogy egy állami intézményt törvényen kívül helyeznek. Az, hogy mindez az ukrajnai háború árnyékában történik, aligha véletlen, hiszen Dodik Putyin egyik legközelebbi szövetségese Európában, a boszniai szerb vezető még májusban is a Kreml vendége volt.
Az alkotmánybíróság döntéseiről szóló új törvény ellen azonnal fellépett a boszniai nemzetközi főképviselő. Christian Schmidt megvétózta a jogszabályt, egyúttal új passzust illesztetett be a büntető törvénykönyvbe, amely szerint büntetőjogi felelősségre vonható az, aki semmibe veszi az alkotmánybíróság vagy Schmidt hivatalának döntéseit. A volt német mezőgazdasági miniszter főképviselőként rendkívül kiterjedt jogkörrel rendelkezik, például demokratikusan megválasztott tisztségviselőket bocsáthat el, törvényeket léptethet életbe és új hatóságokat hozhat létre.
Külön utakon
Valójában a két entitás, a bosnyák-horvát föderáció és a szerb köztársaság több tekintetben s külön utakon jár. A két területi egység teljesen elkülönült autópálya és közútkezelő céggel, vasúti társasággal valamint víz-, gáz és villamosenergia szolgáltatóval is rendelkezik. Sőt, a határőrséget, a haderőt, a büntetésvégrehajtást, valamint a titkosszolgálatot és az adóhatóságot leszámítva, a két országrész teljesen elkülönült igazgatási rendszert mondhat magáénak.
Hogy a mostani boszniai békétlenség mögött Oroszországot kell keresni, azt egy másik tény is alátámasztja. A főképviselő személyét néhány év óta Moszkva támadja, nem egyszer szólított fel hivatalának bezárására. Oroszország volt például az egyetlen állam, amely 2021-ben Schmidt kinevezése ellen voksolt. Ennek ellenére megválasztották. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezután az ENSZ Biztonsági Tanácsában Kínával együtt megpróbálta feloszlatni a hivatalt. Miután ez a próbálkozás sem járt sikerrel, az orosz kormány megakadályozta, hogy Schmidt bemutassa kritikus jelentését a Biztonsági Tanácsnak. A dokumentum már akkor Dodikot hibáztatta a boszniai feszültségek élesedéséért. (A daytoni békemegállapodás óta a főképviselő félévente jelentést tesz közzé, amelyben az ottani helyzetet elemzi.) A főképviselő hivatalának legfontosabb feladata egyébként a daytoni szerződés betartásának felügyelete. A tisztséget 1995-ben hozták létre az ENSZ 1031-es számú határozatával.
Elvileg tehát a Republika Srpskára is vonatkozik mindegyik, a főképviselő által hozott döntés, ugyanakkor az entitás Dodik egyfajta kiskirályságaként működik, ha valaki ott a boszniai alkotmány szellemében lép fel, aligha számíthatna Szarajevó támogatására. Hogy ez mennyire így van, azt az is jelzi: a köztársaságban óriásplakátok jelentek meg a szerb titkosszolgálati vezető, Aleksandar Vulin támogatására. A nacionalista politikus ellen a közelmúltban büntetőintézkedéseket fogadott el az Egyesült Államok, egyebek mellett korrupcióval vádolják. A szankciók életbe léptetése kapcsán azonban sokat nyomhatott a latban, hogy Vulin rendkívül erősen kötődik a jelenlegi orosz vezetéshez, így ezek az óriásplakátok is azt mutatják, hogy Dodik egyfajta putyinista köztársaságot akar létrehozni. Ebben pedig Orbán Viktor kormányfő is segítségére van (lásd alsó írásunkat). A bosnyákok azt remélték, hogy Schmidt a történtek után leváltja Dodikot, mivel azonban a főképviselő befolyása alig érvényesül a Szerb Köztársaságban, egy ilyen lépés a visszájára sülhet el.
Leáldozóban Aleksandar Vučić csillaga, egyre nagyobb nyomás alá kerül a szerb elnökSzankcionálta az Egyesült Államok a szerb hírszerzés vezetőjétPutyin szelleme folyamatosan ott lebeg a köztársaság felett, de akad még egy ok, ami miatt Dodik lépéseket tett az alkotmánybíróság kiiktatására, méghozzá a nemzeti vagyon elosztása. A boszniai alaptörvény felett őrködő testület 2022 szeptemberében úgy döntött, hogy azt a vagyont, amit Banja Luka magának követel, valójában a boszniai államot illeti meg, afölött a Szerb Köztársaság nem rendelkezhet. Márpedig Banja Lukának szüksége van a pénzre, a köztársaság nagyon súlyos finanszírozási problémákkal néz szembe. Persze Dodikék rendre tagadják, hogy a köztársaság anyagi csődbe került, a tények azonban mást mutatnak. Olyannyira, hogy idén várhatóan újabb hitelfelvételre kényszerül Banja Luka, s
könnyen lehet, hogy Budapestet is megkörnyékezi majd némi juttatás reményében.
Jó hír volt mindenesetre Dodik számára, hogy június elején az EU visszavonta a szerb entitásban zajló uniós fejlesztési projektek támogatásának felfüggesztését. 2021 februárjában hozták a korlátozó döntést. Bár az Egyesült Államoktól eltérően az EU akkor nem léptetett életbe szankciókat a boszniai szerb vezetés ellen, köztük Magyarország ellenállása miatt, az uniós projekteket felfüggesztették. Elsősorban az infrastruktúrát érintő beruházásokról van szó. Szakértők abban egyetértenek, hogy az uniós blokád feloldásával csak rövid ideig jutottak levegőhöz Dodikék, s ez a lépés önmagában nem oldja meg a hosszabb távú finanszírozási problémákat.
Orbán Dodik hóna alá nyúlt
A magyar miniszterelnök egyik legfőbb balkáni pártfogoltja Milorad Dodik. Orbán Viktor szívesen látott vendég a Szerb Köztársaság székhelyén, Bajna Lukában. Jellemző, hogy amikor június végén ellátogatott a bosnyák fővárosba, Szarajevóba, hazafelé Dodikhoz is beugrott, s ha már arra járt, szándéknyilatkozatot is aláírtak az „együttműködés erősítéséről”, és egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni államoknak „minél előbb be kell lépniük az Európai Unióba”.
A magyar kormány rendkívül jótékonyan szórja a pénzt a Szerb Köztársaságban. Még 2021 novemberében bejelentették, 100 millió eurós hitellel segítik Dodikot. Utóbbi Orbán júniusi látogatásakor is köszöntet mondott ezért, s azt is hozzátette, hogy ez az „agrártámogatás” nagy segítséget jelentett az ottani kormánynak és a gazdáknak. Hozzátette azonban, hogy egy sor szektorban számítanak még a magyar befektetésekre.
Orbán korábban olyan kijelentést is tett Boszniával kapcsolatban, amellyel nagyon magára haragította az akkori szarajevói vezetést. Még 2022 januárjában úgy fogalmazott, a Boszniában élő kétmillió muszlim miatt „az ország integrálása az Európai Unióba kihívást jelent”. A magyar kormány ezt követően le is mondta a miniszterelnök akkori szarajevói útját, ahogy állították, a koronavírus miatt.
Meglehetősen feltűnő tehát, hogy az Orbán-kormány azzal a Dodikkal alakított ki szoros kapcsolatokat, aki láthatóan Putyin kottájából játszik.
