Nem fogom politikai célokra kihasználni ellenfelem fiatalságát és tapasztalatlanságát! - vágott vissza az 1984-es választási kampányban Ronald Reagan, amikor arról kérdezték, nem túl öreg-e elnöknek 73 évesen. A dolog ezzel el volt intézve, az 56 éves Walter Mondale-nek esélye sem volt többé előhozakodni a republikánus jelölt korával. Az epizódból is látszik, hogy az amerikai elnökjelöltek kora nem most vált politikai tényezővé, de az most fordul elő először, hogy a mandátum végére mindkét esélyes bőven 80-on felül lenne. Sőt, Bident, aki a korábbi csúcstartó Reagant megelőzve így is a valaha volt legidősebb elnök, már a választás napján sem sok választaná el a 82-től.
Az Egyesült Államok elnöke stresszes, intellektuálisan és fizikailag is nagyon megterhelő munkát végez. Nem csak Amerika, de az egész világ problémáival, háborúkkal, gazdasági válságokkal, természeti katasztrófákkal kell foglalkoznia, adott esetben milliók vagy akár milliárdok élete múlik a döntésein, miközben nagyon sok társadalmi és nemzetközi diplomáciai kötelezettsége is van. Két négyéves mandátum után a tisztséget viszonylag fiatalon elnyerő George W. Bush és Barack Obama is megviselten távozott a Fehér Házból, és az még a legkevesebb, hogy beleőszültek a sok feszültségbe.
Hillary Clinton egyik 2008-as kampány-hirdetésében azt kérdezte az amerikaiaktól, kit szeretnének, hogy hajnali 3-kor felvegye a telefont a Fehér Házban. Ezzel a krízishelyzetekben szerzett saját tapasztalataira és Obama gyakorlatlanságára utalt, de manapság sokan abban a kontextusban emlegetik, vajon 80 felett is el lehet-e várni valakitől, hogy álmából felébresztve azonnal átlássa a teendőket és megfelelő döntéseket hozzon. Ebből a szempontból a tapasztalat és a tudás mindenképpen Biden mellett szól, ám Trump mégiscsak fiatalabb és látszólag agilisabb is. Ráadásul az ő korukban már az sem az ördögtől való kérdés, hogy egyáltalán megérik-e az esetleges mandátumuk végét.
Az amerikai társadalombiztosítás statisztikája szerint egy Bidenhez hasonlóan 1942-ben született férfi 71,1 életévre számíthatott. Persze aki közülük megérte a 80-at, arra statisztikai átlagban még 8,4 év vár, vagyis Biden valószínűleg megérné második mandátuma végét. Másrészt nem elhanyagolható, 31 százalék annak az esélye, hogy 85 éves kora előtt hal meg – ekkor pedig a tisztség automatikusan az alelnökre, jelen esetben Kamala Harrisre szállna át, amivel ő lenne az Egyesült Államok első női és részben ázsiai felmenőkkel rendelkező elnöke. A The Hill szerint ráadásul az olykor elbotló, máskor meg a hírekbe bukdácsolásaival és retorikai gikszerekkel bekerülő Biden egészségi állapota nem feltétlenül üti meg az átlagos szintet, úgyhogy akár fele-fele is lehet annak az esélye, hogy 2026 előtt meghal. Márpedig jelenleg nem csak Biden támogatottsága van 40 százalék alatt, de Harris sem népszerű, ami a fenti lehetőségek miatt megterheli a duó választási esélyeit.
Vannak azonban más vélekedések is. A Club Vita nevű élettartam-elemző cég szerint Biden várhatóan megéri a 91., Trump pedig a 90. születésnapját, vagyis simán kihúznák mandátumuk 2029 januári lejártáig. Mindketten jómódban élnek, kiemelt egészségügyi ellátásban részesülnek és egyikük sem dohányzik vagy fogyaszt alkoholt. Trump kissé rosszabb életesélyeit elsősorban a 30 feletti testtömeg-indexe magyarázza – magyarul egészségtelenül túlsúlyos, amit a golf iránti szenvedélye sem ellensúlyoz. Biden a maga részéről kifejezetten szikár, és bár járásán meglátszik az időskori ízületi merevség, rendszeresen kerékpározik, ami jót tesz a szívének. Az elnökről nyilvánosságra hozták, hogy alvási zavarai miatt éjszaka oxigénmaszkot visel. Ezt bírálói ismét csak a gyengeség jelének tartják, míg Trumpnál inkább az egészségével kapcsolatos titkolózása a zavaró.
Bident a jobboldalon sokan demens vénemberként jellemzik, amihez hozzájárul, hogy mostanra némileg visszatért gyermekkori dadogása. Trump ellenben képtelen és olykor életveszélyes ötletekkel állt elő a Covid-járvány idején, például azzal, hogy a vírus ellen fertőtlenítő szert vagy fényt kellene juttatni a szervezetbe. Ráadásul a kettejük közötti korkülönbségről is hazudik: egy interjúban nemrég azt mondta, az életkort a sajtó csak azért hozza föl, hogy őt üsse, mert mindössze négy-öt évvel fiatalabb Bidennél. Valójában csupán három és féllel, s egyelőre azt sem tudni, kit emelne maga mellé alelnök-jelöltnek, pedig az sem kizárt, hogy egyszer annak a személynek kellene átvennie a kormányzást.
Az elnök környezete a múlt héten jó ötletnek látta kiszivárogtatni, hogy a nyilvánosság előtt kedélyes nagypapát alakító Biden munkatársaival kifejezetten kemény, olykor nyomdafestéket nem tűrően kiabálva kéri számon a szükséges információt – vagyis nagyon is észnél van. A közvélemény-kutatásokban azonban egyelőre nem látszik a PR-akció eredménye, az amerikaiak kétharmada túl idősnek tartja Bident.
Ha soká akarsz élni…
Az ok-okozati összefüggések persze bonyolultak, de a végeredmény mégiscsak meghökkentő: a 2020-ban Joe Bidenre szavazó államokban élő amerikaiak átlagosan több mint két évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a Donald Trumpot választó államok lakói. A Newsweek számításai szerint az arány 77.7-75.5, de a szórás nagy, Hawaii-ban 80.7, Mississippiben viszont csak 71.9 év vár egy most születő gyermekre. Az Egyesült Államok a maga 76.6 éves átlagával nincs a világ élvonalában, például a sokkal szegényebb Kuba és Libanon is megelőzi, míg a vonatkozó magyar adat csupán 72.1 év. Amerikai szociológusok szerint a több évtizedes tendenciákból nyilvánvaló, hogy a liberális környezetvédelmi, fegyvertartási és egyéb szabályozások jobban kedveznek az élet meghosszabbításának, mint a hagyományos konzervatív törvénykezés.