Az orosz-ukrán háború végkimeneteléről csak Orbán Viktor miniszterelnököt tudta idézni Gulyás Gergely , a Miniszterelnökséget vezető miniszter Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyem és Diáktáborban, vagy ahogy a két székelyföldi település nevének összevonásából emlegetik: Tusványoson – derült ki a Telex helyszíni tudósításából. Az Orbán Viktor sokszor elmondott háborús teóriáját magáévá tevő tárcavezető így leszögezte, hogy a háború jövője „az amerikai elnökválasztással áll szoros összefüggésben, az a kérdés, meddig hajlandók azt finanszírozni”.
Gulyás Gergely azért csavart egyet az egy hónap híján csaknem másfél éve tartó háború menetén és gyökerén, amikor azzal a fordulattal élt, hogy „Ukrajna egyértelműen szolidaritást érdemel, Oroszország agressziót követett el”, de
többet nem lehet elérni, mint amit eddig az ukrán hadsereg elért.
Gulyás Gergely beszélgetőpartnere, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, az Orbán-kormány szlogenjére hajazva, azt bizonygatta, hogy „a háború egy morális kérdés, más nem is lehet, mert meghalnak benne, de a béke is morális kérdés” és Kelemen Hunor maga a béke pártján áll. Az, hogy az erdélyi politikus kinek a politikáját bírálta, illetve erősítette egy mondással, nem tudni, mindenesetre a tudósítás szerint a következő megjegyzése kisebb nevetést váltott ki a hallgatókból.
Utoljára, ami jó jött keletről, azok mi voltunk
– mondta Kelemen Hunor, aki szerint a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az erdélyi magyarok háborúkból még semmit nem nyertek.
Gulyás Gergely végül a maga részéről azzal zárta szerinte abban egyetértés van, hogy Ukrajnát megtámadták, ezért segítségre szorul. De azért hozzátette, hogy az nem folytatható, hogy „egy befagyott konfliktust évekig finanszírozzanak úgy, hogy érdemben változás nem várhat, ide béke kell”.
Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségi jogok háborúban és békében című pódiumbeszélgetésén fejtette ki álláspontját a jelenlegi ukrán helyzetről, de a múlttal kezdte, és felhívta a figyelmet arra a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati, kulturális és oktatási jogait érintő jogszűkítésre, amely 2017 óta ment végbe, amikor Ukrajna az EU társult országa lett. Orbán Viktor főtanácsadója szerint „a 2022 decemberében elfogadott kisebbségi törvény egyenesen asszimilációs kötelezettséget ír elő a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek”.
Nyilvánvalóan most elsődleges feladat a béke megteremtése, amiben egyébként szerinte az EU-nak is kitüntetett felelőssége van. Az unió mégis nem azzal foglalkozik, hogy egy asztalhoz ültesse a feleket és próbálja meg moderálni a béketeremtést, hanem táplálja a háborús helyzetet azzal, hogy erőforrásokat biztosít ehhez a továbbiakban is
– vélekedett a háborús helyzetről Szili Katalin.
A főtanácsadó tanácsa szerint „a háborús helyzet nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a nemzeti kisebbségi kérdésekben most hallgatnia kéne, mint ahogy Románia és az összes többi szomszédos ország is szót emel egyébként saját nemzeti kisebbségeinek tekintetében. Ukrajna nem menthető fel az alól, hogy az európai uniós feltételeket teljesítse, erősíteni kell a nemzteti kisebbségek jogvédelmét”.
Orbán Viktor már elutazott Romániába, ebédelt is egyet a miniszterelnökkelA védelempolitikai szakértő szerint Magyarországot párhuzamba lehet állítani Oroszországgal