– Az egész hazai vízszakma megnyugodott attól, hogy a kormány végre önálló államtitkárságot hozott létre a vízügyek kezelésére és nekilátott a vízdíjak rendezését célzó törvénymódosításnak. Azt már több fórumon, így az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülésén is bejelentették, hogy új egységes vízdíjat alakítanak ki – állítja Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, aki ugyanakkor attól tart, hogy a Fidesz által diktált feltételek miatt egy átláthatatlan, torz, de Budapestet mindenképpen hátrányos helyzetbe hozó jogszabály-változtatásra készülnek az államtitkárságon.
A kiszivárgott hírek szerint a minisztérium, illetve az államtitkárság mondaná meg, hogy melyik településen, hol és milyen hosszú vezetéket újíthatnak fel, illetve hol végezhetnek korszerűsítést, indíthatnak fejlesztési projektet.
Jelenleg Budapesten az átlagos vízfogyasztás háztartásonként havi 10 köbméter, vidéken nagy a szórás, de valamivel 7 köbméter felett van.
A fővárosban 218 forintba kerül egy köbméter víz, így a havi számlák 3000 forint alatt vannak, miközben az ivóvíz kutakból való kitermelése és eljuttatása a háztartásokhoz, az ehhez szükséges infrastruktúra működtetése, karbantartása és pótlása csaknem a duplájába kerül a bevételeknek.
A fővárosi cég, ahogy az ország többi vízi közmű cége, tíz éve nem nyúlhatott a vízdíjhoz, azaz változatlan áron kell szolgáltasson, ráadásul közművezeték- adót, illetve felügyeleti díjat is fizetnie kell.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011-es törvény szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) feladata többek között a közműves ívóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatási díjára való javaslattétel a közműcégek adatközlése alapján. Az illetékes minisztériumnak ezen javaslat alapján kellene évente döntenie a díjváltoztatásról és megállapítani az új árat. A díj megállapítása során a költségmegtérülés elve alapján figyelemmel kell lenni a szolgáltató költségeire, valamint ösztönözni kell a biztonságos és hatékony gazdálkodáshoz szükséges beruházások elvégzését, a szolgáltatás minőségének javítását.
Pert indít a magyar állam ellen a Fővárosi Vízművek– A jogszabályi keret tehát jelenleg is adott, csak éppen fittyet hánynak rá – jegyzi meg Tüttő Kata, aki egyébként minden lehetséges fórumon rákérdezett már a díjrendezésre, sőt, közérdekű adatigénylést is benyújtott a MEKH-nek, arra keresve a választ, hogy a hivatal egyáltalán elkészítette-e a javaslatát. A MEKH azzal utasította vissza a kérését, hogy ez az információ „nem nyilvános döntés előkészítő adat”. A főpolgármester-helyettes szerint ez erősen vitatható, hiszen a vízi közmű cégek tartják el a hivatalt az általuk fizetett tetemes felügyeleti díjból, így talán joguk van megtudni, eleget tesz-e törvényi kötelezettségének és ellátja-e legfontosabb feladatát a hivatal, s ha igen, akkor az illetékes tárca miért söpri le ezeket a javaslatokat az asztalról. A Fővárosi Vízművek a törvény szabotálása miatt pert indít és visszamenőlegesen is kártérítést fog kérni. A per dokumentációjának összeállítását már meg is kezdték.
– Nonszensz, hogy sok más mellett a Karmelita kolostornak, Tiborcz szállodáinak, állami intézményeknek és cégeknek, erőműveknek, de még a kormány által országba hívott vízfaló akkumulátorgyáraknak is kedvezményesen, féláron kell ivóvizet adni. Ez akár tiltott támogatásnak is minősülhet
– fogalmazott lapunknak Tüttő Kata.
Elmondta, hogy a Fővárosi Vízművek idei várható vesztesége 10 milliárd forint lesz, amelyet a fővárosi önkormányzatnak kellene beletenni a kasszába, csakhogy az az egyéb kormányzati elvonások miatt amúgy is üres.
„Budapesten 80 kilométer csövet kellene cserélni évente. Ehhez képest a legjobb évben sem futotta többre 20 kilométernél, de akadt jó néhány év, amikor egyre se tellett” – fogalmazott. A jelenlegi vízdíj emelése biztosra vehető, ám szerinte a lakossági díjhoz most nem is kellene feltétlenül hozzányúlni, ha a gazdasági társaságoknak a valós költséget tükröző árat szabna a kormány. A hatályos jogszabály ugyanis kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy a lakossági fogyasztók esetében a miniszter kedvezményes díjrendszert alkalmazzon.
Legfeljebb tűzoltás van
A nyomott áron való szolgáltatásra kötelezett, különböző állami sarcokkal megterhelt cégek az elmúlt tíz év alatt teljesen kivéreztek, több is a csőd szélére jutott, néhányat ennek elkerülése érdekében átadtak az államnak, de akad olyan társaság is, amelynek megindult a felszámolási eljárása. A romló pénzügyi feltételek miatt a cégek többségének csak tűzoltás jellegű karbantartásra maradt lehetősége. A helyzet súlyosságát jól mutatja a csőtörések egyre nagyobb száma, illetve a vezetékeken mért átlagosan 20-25 százalékos, de néhány településen akár 40-80 százalékos vízveszteség. (Vagyis 100 liter rendszerbe belepumpált vízből 20 vagy akár 80 liter is elfolyik.)