Több ezer embert temetnek el évente önkormányzati költségen, mivel az elhunytnak nincs fellelhető hozzátartozója vagy van, de nem tudja kifizetni az egyre drágább végtisztesség árát. A KSH idősoros adatai szerint 2011 és 2021 között 6300-7300 közpénzből fizetett temetést rendeztek egy évben országszerte. A korábbi csökkenő tendencia a pandémia után megtört és újra emelkedik.
Az utolsóként megadott 2021-es évben 6700 halott esetében nem akadt senki, aki magára vállalta volna, vagy akivel kifizettethették volna az utolsó út költségeit.
Holott ennek ára egyre borsosabb. Míg 2011-ben 658 millió forintot költöttek köztemetésre a települések, 2021-ben már 958 millió forintra rúgott a számla. Józsefváros önkormányzata már az előző évi költségvetése összeállításakor hosszú cikkben magyarázta el, hogy miért kell 15 millió forinttal megemelni a köztemetésre szánt, és másik ötmillióval a más önkormányzatoknak ezen a címen fizetendő keret összegét. Az idén már nem volt erről cikk, bár az átszámlázott köztemetések keretét újabb 4 millió forinttal kellett növelni. Igaz, a saját köztemetésekre fordítandó előirányzatot 10 millióval csökkentették. Kérdés, ez elég lesz-e az év végéig.
A köztemetések ára 2015 óta az átlag 102 ezer forintról 2021-re 143 ezerre emelkedett, ami az elmúlt évben tovább nőtt az infláció, a temetőket üzemeltető önkormányzatok, illetve a magánszolgáltatók áremelésének hatására. Az ár erősen függ a temetés helyétől: Kelet-, illetve Észak-Magyarországon akár 10-15 ezerrel is kevesebbet költenek erre a települések a KSH adatai szerint, mint mondjuk Budapesten vagy a Dunántúlon.
A fővárosi köztemetőket üzemeltető, ezzel együtt korántsem az összes fővárosi köztemetést lebonyolító Budapesti temetkezési Intézet (BTI) Népszavának megküldött adatai szerint 2018-ban 696 köztemetést bonyolítottak le, tavaly 535-t, idén eddig 247-t. 2018-ban még 113 ezer forintba került egy közpénzből bonyolított temetés, tavaly 119 ezer forintot számlázott a BTI, idén viszont már 149 ezer forintra ugrott az ár. Furcsa módon a KSH jóval több budapesti köztemetést tart nyilván, 2020-ban például 1700-at, mint a köztemetőket üzemeltető BTI, amely csak 527 esetet említ. A köztemetések egyébként, bár az önkormányzatok a leginkább költségtakarékos szolgáltatáscsomagot rendelik meg, de a BTI közlése szerint eltérő szolgáltatás-elemeket tartalmaznak. Az önkormányzatok jellemzően úgynevezett szimpla fülkébe temetést rendelnek, de esetenként a koporsós temetés, illetve a meglévő- vagy új sírhelybe történő urnás temetés, még ritkábban a szórás is megjelenik.
A hatályos jogszabályok – a temetőkről és temetkezésekről szóló 1999-es törvény és kormányrendelet – szerint a temetés költségeit a végrendeletben, vagy egyéb szerződésben megjelölt személy, ezek hiányában a halálakor vele együtt élő házastársa, vagy élettársa, illetve az öröklés rendje szerinti egyéb közeli hozzátartozója köteles fizetni. Kivétel ez alól az az eset, ha nincs, vagy nem található erre kötelezhető rokon. Minden más esetben csak megelőlegezi a költségeket az önkormányzat és megpróbálja behajtani a pénzt. Falvakban ritka a köztemetés, városokban, különösen ott, ahol kórház is működik, sokkal gyakoribb. A köztemetés költségét a szociális törvény rendelkezései szerint az önkormányzatok kétféleképpen is megpróbálhatják behajtani: hagyatéki teherként – ilyenkor az örökségből vonják le – vagy határozatot hoznak róla.
A temetés költségét a jog szerint akkor is ki kell fizetni az arra kötelezett rokonnak, ha már régóta nem tartották a kapcsolatot, és nem örökölt semmit az elhunyt után. A fizetésre kötelezett jövedelmi helyzete azonban mérvadó lehet. Az önkormányzat méltányosságból elengedheti a díj egy részét, halasztott vagy részletfizetést is biztosíthat.
De az önkormányzatok nem mindig méltányosak. Az állampolgári jogok biztosa évekkel ezelőtt felkérte a kormányt a jogszabályok felülvizsgálatára. A hozzá eljutott panaszokból ugyanis kiderült, hogy a köztemetés megelőlegezett költségeinek behajtása során akár az örökölt ingatlant is dobra verhetik, akkor is, ha az örökös maga is benne lakik és nincs is más öröksége, csak a ház és a behajtással a lakhatását is elveszítheti. Az ombudsman akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati rendeletekben indokolt lenne olyan szabályokat rögzíteni, amelyek az érintettek bevonásával, méltóságuk tiszteletben tartása mellett járulhatnak hozzá a köztartozás visszafizetéséhez, például közfoglalkoztatással egyenlíthetnék ki a számlát. Az erre vonatkozó jogszabályokhoz azóta se nyúltak.
A szociális temetésről szóló paragrafusokat viszont továbbra is talonban tartja az Orbán-kormány, bár az eredetileg 2013-ban elfogadott jogszabály-módosítás bevezetése egyre távolabb tolódik. A legutolsó céldátum 2025. január elseje.
Mint emlékezhetünk, a Fidesz által kitalált „csináld magad” végtisztességnél részben az állam állná a temetési költségeket, ha a hozzátartozó személyesen is közreműködne a temetésben. Így például maga mosdatná, öltöztetné az elhunytat, kalákában ásná a sírgödröt a rokonokkal és barátokkal a temető kijelölt szociális szektorában, a szegénysoron, majd együtt hantolnák be a sírt.
A törvény nagy vihart kavart, A települések túlnyomó része a jogszabályi kötelezés ellenére sem alakította ki a szegény parcellákat. Akadt olyan falu, amelynek polgármestere előre leszögezte, embertelennek tartja ezt a megoldást, ezért biztosan nem temettet a hozzátartozókkal. Az önkormányzati ellenállást az is táplálta, hogy a temetőüzemeltetés, a szociális parcella kialakítása, a halottak hűtésére és a hozzátartozók szerszámmal való ellátása rájuk maradt volna.
Egy év alatt 24 százalékkal mentek fel az árak
A temetkezés költsége az inflációnál is nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években, így a kiadások részleges vagy teljes állami átvállalására nagyon is nagy igény lenne. 2013-ban a KSH szerint a koporsós temetési szolgáltatásért - sírásás, ravatalozás, temetés, levezetése, gyászkocsi, egyebek - 190 ezer forintot kellett fizetni. Hamvasztás esetén – ravatalozás, áldozati láng, temetés levezetéses, gyászkocsi, egyebek - 139 ezerre rúgott a számla. Tavaly júniusban a koporsós szertartás átlagosan 322 ezer forintba került, míg idén júniusban már több mint 399 ezer forintba, a hamvasztás ára pedig a tavalyi 229 ezerről 286 ezerre ugrott.
Vagyis tíz év alatt több mint duplájára nőttek az árak, amelyből 24 százalékot az elmúlt évben hozott össze a szektor. De ez nagyban függ attól, hogy Budapestről, vidéki nagyvárosról vagy egy kisebb településről van szó. Budapesten például tavaly 350 ezer forintba került egy hamvasztásos temetés, míg 603 ezerbe a koporsós végtisztesség. Persze ez átlag, a pontos összeg nagyban függ a helyszíntől és a hozzátartozók „elvárásaitól” is.
A növekvő üzemanyagár, a bérköltségek vagy éppen a koporsófa árának emelkedése miatt a temetkezési szolgáltatás egyre drágább, ami miatt a hozzátartozók a koporsós helyett egyre inkább a hamvasztásos temetést, azon belül is a szórást, vagy a hamvak hazavitelét választják.
A fenti szolgáltatásokból – és persze a sírhelyek újraváltásából – származó bevétel azonban az emelkedő díjtételek ellenére sem elég a temetők jó részének működtetésére. A hiányt a fenntartó önkormányzatnak kell kipótolnia. A közszolgáltatási tevékenységek ára Budapesten 2013 januárja óta változatlan volt. (A tarifák azért nőhettek mégis, mert a szertartáshoz vásárolható szolgáltatások több eleme is szabadáras.)
Már 2020-ban készült egy fővárosi javaslat az urnasíros temetések árának 15, a koporsós esetében pedig 20 százalékos emelésére, de a Demokratikus Koalíció kérésére levették a napirendről. A fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete azonban azóta tovább romlott, a BTI pedig több fővárosi céggel együtt beolvadt a Budapesti Közművek Zrt-be, így a temetkezési közszolgáltatás veszteségét máshonnan – például köztisztaság, zöldfelület-kezelés – elvont forrásokból kellett volna pótolni. A Fővárosi Közgyűlés idén január elsejétől 17 százalékkal emelte a temetkezés hatósági díjait – többek között a sírhelyek megváltási és újraváltási tarifáit, a temetőn belüli szállítás költségét, a sírhely ki- és visszahantolásának árát, a gépjármű behajtás díját. Erre rakódnak rá a szabadpiaci szolgáltatások, például az elhunytak, a hamvak kezelése, a halott előkészítése, a búcsúztatás vagy a koporsó és sírkőkészítés.
A BTI összeállított egy „szolgáltatási alapcsomagot”, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévők is méltósággal, de kisebb anyagi megterhelés mellett vehessenek búcsút hozzátartozójuktól. Ez az alapcsomag az Új köztemetőben végzett hamvasztásos temetést foglalja magába, amelynek ára 155 ezer forint. Az áremelésnek köszönhetően a BTI idén 468 milliós bevételnövekedéssel számol, tavaly 2,3 milliárd forint közszolgáltatási árbevételt könyvelhettek el.