Barbara Woodward brit ENSZ-nagykövet keddi közlése szerint Rishi Sunak miniszterelnök megosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel azokat a hírszerzési értesüléseket, amelyek szerint Oroszország folytatja a fekete-tengeri ukrán kikötőkhöz vezető hajóutak elaknásítását, és megtámadhatja a térségben a polgári hajózást. Az Egyesült Királyság információi emellett arra utalnak, hogy „az orosz hadsereg további ukrán gabonaüzemekre terjesztheti ki légicsapásait”. Woodward hozzátette: „egyetértünk az amerikai értékeléssel, miszerint ez egy összehangolt erőfeszítés arra, hogy Ukrajnára hárítsák a felelősséget a polgári hajók elleni esetleges támadásokért.”
Oroszország előző nap első ízben intézett támadást Ukrajna egy dunai kikötője ellen, közvetlenül a román határ túloldalán, megsemmisítve a reni kikötő egy gabonatároló létesítményét.
A csapás nyilvánvalóan az ukrán mezőgazdaság megbénítására irányuló erőfeszítések részét képezi, miközben minden eddiginél közvetlenebb konfrontációt kockáztat az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel.
Klaus Iohannis román elnök elítélte az országa határaihoz közeli támadást. A Twitteren azt írta, hogy a „legutóbbi eszkaláció súlyosan kockáztatja a Fekete-tenger biztonságát”, és negatívan hat a globális élelmiszerbiztonságra. A román védelmi minisztérium közölte, hogy NATO-szövetségeseivel együtt „fokozott éberséget” tart fenn.
A NATO-tag Romániával szemben fekvő Reni város kikötője elleni támadás Kijev alternatív export-útvonalát célozta meg egy héttel azután, hogy Oroszország felmondta az ENSZ és Törökország garantálta gabonaszállítási megállapodást, és napi gyakorisággal támadni kezdte Odesszát és tengeri kikötőjét, rombolva az ottani infrastruktúrát és az ott tárolt gabonakészleteket. A Renit ért hétfői támadás nyomán – amely rövid távon visszatarthatja a kereskedelmi hajókat a dunai kikötők használatától is, és megemeli biztosítási költségeiket – a búza világpiaci ára mintegy 5,5 százalékot emelkedett.
A román határhoz közeli, Duna melletti gabonaraktárakat bombázott OroszországKözben a csütörtökön Szentpéterváron kezdődő Oroszország-Afrika csúcs elé írt cikkében Vlagyimir Putyin elnök ígéretet tett arra, hogy a gabonaalku felmondása ellenére országa biztosítja Afrika élelmiszer-ellátását.
Az orosz alsóház kedden jóváhagyta azt a 2024 elejétől életbe lépő törvényt, amelynek értelmében az orosz férfiak – lépcsőzetesen bevezetve – 27 helyett 30 éves éves korukig lesznek kötelezhetőek katonai szolgálatra. Az eredeti javaslattal ellentétben ugyanakkor nem emelték meg 18-ról 21 éves korra a behívhatóság alsó korhatárát. Vlagyimir Putyin ezzel együtt egy másik katonai törvényt is aláírt, amely öt évvel megemelte a behívhatóság felső korhatárát a tartalékosok bizonyos kategóriái esetében is.
Andrej Kartapolov,a duma védelmi bizottságának elnöke szerint ezekkel az intézkedésekkel lehet csak biztosítani, hogy az idei 147 ezer fős tavaszi sorozásnak megfelelő merítést az orosz fegyveres erők személyi állományának tervezett, 1,5 millió főre növelése érdekében.
Miközben az ukrán hadsereg kedden ismét kisebb előrenyomulásról számolt be a front egyes dél-ukrajnai részein és Bahmut közelében, az AP amerikai hírügynökség washingtoni tisztviselőkre hivatkozva azt jelentette, hogy a Biden-kormányzat 400 millió dollárnyi további katonai segélyt küld Ukrajnának, beleértve a fejlett légvédelmi rendszerekhez szükséges különféle lőszereket és számos kisméretű, megfigyelő Hornet drónt.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország képes kiváltani az ukrán gabonát a nemzetközi piaconZelenszkij kiakadt az EU-ra az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítása miatt