a nagy félelmek és várakozások ellenére sem pörgött fel a budavári ingatlanpiac a lakástörvény 2021-es átírása óta. Az eredeti formájában még 100 ezer, önkormányzati tulajdonban lévő bérléklakás eladását kikényszerítő jogszabályváltozás már menet közben erősen megszelídült: az összes önkormányzati lakás kényszerértékesítését a parlamenti vitára a fővárosi világörökségi területen – például a budai Várban – lévők kötelező eladására korlátozták.
A kormány látszólag meghátrált, bár könnyen elképzelhető, hogy eredetileg sem akartak többet a patinás vári ingatlanoknál, ahol számos kormányzati potentát szerzett korábban bérlakást. Így például Palkovics László akkori innovációs miniszter, Bayer Zsolt kormánypárti publicista, Rákay Philip, a Fidesz média-tanácsadója, Kuna Tibor korábban kormányközelinek számító üzletember, de jutott bérlemény Lázár János jelenlegi építési miniszter vadásztársának, valamint a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kitüntető Safari Club elnökének és még sok más önkormányzati és NER-lovagnak és családtagjának is.
Egyelőre azonban hiába keringenek a húsosfazék körül. Jelen pillanatig a budavári önkormányzat mindössze négy – a 90-es években alapított társasházban található – lakás esetében küldte ki a forgalmi értékre és a vételárra vonatkozó ajánlatát az érintett bérlőknek. (A kerület 1400 önkormányzati tulajdonú lakásából a törvénymódosítással 1100 vált megvásárolhatóvá.) A négy lakásból kettő esetében fogadták el ezt a bérlők, ezen ügyletek most a kormányhivatal jóváhagyására várnak – válaszolta a Népszava kérésére az I. kerületi önkormányzat, amely a fenti négy lakásról még annyit árult el, hogy alapterületük 43 és 140 négyzetméter közötti, az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értékük négyzetméterenként 800 ezer és 1 millió forint között van.
Az érintett bérlők 59 és 89 százalékos mértékű kedvezmény mellett vásárolhatják meg a lakásokat a módosított lakástörvény rendelkezéseinek megfelelően.
A kedvezmény mértéke igazodik a bérleti jogviszony időtartamához, valamint a vételár megfizetésnek módjához, vagyis ahhoz, hogy a vevők a vételárat egy összegben teszik le vagy részletfizetést kérnek.
Az Alkotmánybíróság által előírt módosításokkal 2021 novemberében elfogadott jogszabály értelmében csak azok vehetik meg a forgalmi érték 15 százalékáért a lakásukat, akik legalább 25 éve bérlik azt. (Ebből jön le az egyösszegű fizetés kedvezménye.) A többi esetben a teljes árat kell kifizetni, kivéve, ha tulajdonjog cseréjével vált bérlővé valaki, mert akkor 35-50 százalékos kedvezmény adható. De ezt is drágállhatták sokan. A lakástörvény módosítást beterjesztő Böröcz László – Budapest világörökségi területfejlesztésének kommunikációjáért felelős miniszteri biztos – rögtön azután, hogy egy időközi választás megnyerése után a budavári önkormányzatban többséget szerzett Fidesz, részt vehetett a kerület testületi ülésen, ahol amellett érvelt, hogy azon bérlőknek is tegyék lehetővé a kedvezményes vásárlást, akik kevesebb, mint 5 éve bérlik a lakást. V. Naszályi Márta ellenzéki polgármester hevesen tiltakozott, mondván, fillérekért kótyavetyélnék el az önkormányzati vagyont. A javaslat végül azon bukott el, hogy felhívták a javaslattevő fideszesek figyelmét: az önkormányzati törvény értelmében az ügyben érintettek nem vehetnek részt a döntéshozatalban, így pedig nem lett meg a szükséges többség.
Budavári bérlakások: jött a fideszes törvény, ötszázat már vinnének isAz önkormányzat úgy tűnik, ettől függetlenül se pörgeti túl gyorsan az értékesítés kerekét. A jogszabály szerint a bérlő által benyújtott vételi igénytől számított hat hónapon belül kell kiküldenie az önkormányzatnak a vételárat is tartalmazó ajánlatot. Eddig 732 vételi kérelem érkezett az önkormányzathoz. Ha az önkormányzat túlfut a határidőn vagy a megajánlott vételárat a bérlő nem fogadja el, akkor az állam mondhatja meg az árat. De úgy tűnik, az ügy már a kormánynak se olyan fontos. Az önkormányzatnak ugyanis nincs tudomása arról, hogy a bérlők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től vagy a fővárosi kormányhivataltól kérték volna a lakásuk értékének megállapítását és teljesítették volna a kérdésüket.
A lassúság fő oka, hogy a bérlakások csak társasházi ingatlanokként adhatóak el, csakhogy a budavári műemléképületeknek a társasházzá alakítása az 1990-es években lezajlott vagyonátadás óta nem történt meg.
A forgalmi érték és az ebből számított vételi ajánlat közlése előtt így társasházzá kell alakítani az épületeket. Ez jelenleg 109 darab épületet érint, ahol a kerület szerint „zajlanak az ehhez szükséges folyamatok”. A társasház alapításhoz szükséges műszaki dokumentáció elkészítése érdekében közbeszerzési tendert hirdetettek. A pályázatot egyetlen ajánlattevőként elnyert cég tavaly áprilisban kezdte meg a munkát. Tavaly októberig a 109 épületből 38-ra adtak ki megrendelést a műszaki felmérésre és a dokumentáció elkészítésére. A felmérés azóta befejeződött, most folyik a műszaki dokumentáció összeállítása és megkezdődött a társasházi alapító okiratok tervezetének elkészítése, illetve zajlik a leendő tulajdonostársakkal való egyeztetés. Ha mindezeken túl vannak, akkor már csak a testületi jóváhagyás és földhivatali bejegyzés marad. Egyelőre 13 épület alapító okiratát fogadta el a budavári testület és 3 esetben történt meg a társasházbejegyzés. A fennmaradó 71 ház műszaki dokumentációjának elkészítésére az önkormányzat új közbeszerzési eljárást folytatott le. Ennek eredményéről most csütörtökön zárt ülésen tárgyaltak, de még nincs döntés.
Így vételi ajánlatra egy éven belül aligha számíthat bárki is ezen épületekben lévő lakások bérlői közül. De az eddigi tendencia alapján a már felmért lakások esetében is hónapok telhetnek el a lakásokra vonatkozó önkormányzati vételi ajánlat kiküldéséig.
