Megjött a válasz Varga Mihálytól: nem lesz rendkívüli nyugdíjemelés novemberig

Az ellátások értékállóságának megőrzésére érdekében pedig nem indokolt egyeztetni az emelés módszeréről – állítja a pénzügyminiszter.

– A kormány joga eldönteni, hogy november előtt kiegészíti-e nyugdíjakat, az emelés módszerének pontosítására tett javaslat pedig nem indokolt – többek között ez a válasz érkezett a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) elnökének nyílt levelére a kormánytól.

Juhász László augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését, és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. A hét nagy, országos idősügyi szervezetet tömörítő tanács vezetője azért fordult a kormányfőhöz – aki egyben az Idősek Tanácsának elnöke is –, mert a magas infláció miatt gyorsuló ütemben szegényedik a nyugdíjas társadalom. Juhász László a miniszterelnök helyett a pénzügyminisztertől kapott választ.

Varga Mihály azt írta, a nyugdíjakat a korábbi éveknél magasabb mértékben, tavaly 14-, idén pedig 15 százalékkal emelte a kormány a háború és a brüsszeli szankciók hatására megemelkedett infláció miatt. A pénzügyminiszter a mostanában sokat hangoztatott mondattal is érvelt: a kormány azon dolgozik, hogy az infláció év végére egy számjegyű legyen. Kitért arra is, hogy amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint – novemberben lesz nyugdíjkorrekció.

Juhász László úgy fogalmazott:

Éppen az a baj, hogy a törvény csak novemberi korrekciót ír elő, becsült adatok alapján. Ám nincs semmilyen következménye annak, ha ez a becslés nem jó. Emellett probléma az is, hogy a novemberi korrekció nem képes megóvni az infláció év közbeni hatásától a nyugdíjasokat.

- fogalmazott.

Az pedig nem igaz – mondta, hogy az év végi kiegészítéssel meg lehet őrizi az ellátások értékét, tavaly 14 százalékos volt az emelés, az éves infláció végül 15,2 százalék lett. Tavalyelőtt 0,3 százalékkal maradt el az emelés a valós pénzromlástól. Ezeket különbségeket végül nem kapják meg az idősek.

Juhász László szerint garancia kellene arra, hogy a következő évben lehetőség legyen az alábecsült adat miatt kisebb mértékben emelt nyugdíjak korrigálására. Ezért is kérte az Orbán Viktornak írt levélben azt, hogy a Nyuszet ismertethesse az Idősek Tanácsa előtt azokat a módszereket, amelyekkel a kormány biztosíthatná, hogy a nyugdíjemelés valós mértéke ne lehessen kevesebb, mint az adott évi átlagos infláció. Kijelentette: a jelenlegi formájában a törvény már nem képes biztosítani sem a rövid, sem a hosszútávon értékállóságot. Ám az egyeztetés felvetésére nem érkezett válasz.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint még akár az is esélyes lehet,

Lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés akkor nem marad el, ha a KSH szeptember 8-án várható inflációs gyorstájékoztatójának január-augusztus hónapokra vonatkozó adatai alapján az év egészére várható infláció mértéke meghaladja a 15 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank 16,5 – 18,5 százalékot prognosztizál, az elemzői várakozások 18 százalék körül ingadoznak. A kormányzati kommunikáció viszont erőteljesen hangsúlyozza, hogy az infláció csökkenése gyorsul, akár már októberben vagy legkésőbb novemberben egy számjegyű lehet. Ez akár arra is utalhat - mondta,

Ennek azonban szerinte súlyos politikai kommunikációs kockázata lenne. Ezért látja úgy, hogy novemberben legalább 1,5-, de legfeljebb 3 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről dönthetnek majd.

Jelenleg 208 ezer forint az átlagnyugdíj, ezért egy 1,5 százalékos emelés átlagosan plusz 3.120 forintot jelentene, ezzel 211.120 forintra nőne novemberben az átlagos ellátás.

Ha 3 százalékos emelésről dönt a kormány, akkor a plusz 6.240 forinttal 214.240 forintra nőne az átlagnyugdíj, ebben az esetben a novemberi nyugdíjjal együtt az 1-10. hónapokra járó, átlagosan 62.400 forint plusz ellátás érkezne egy összegben.

Kitért arra is, hogy jövő januárban a 2024-re szóló költségvetési törvényben rögzített 6 százalékos infláció mértékében nőnek majd az ellátások, hacsak ez a szám addig nem módosul. Legújabb elemzések ugyanis nem zárják ki, hogy a 2024-es infláció csak 5 százalék, vagy még kisebb lesz, az MNB szerint 3,5 – 5,5 százalék között alakulhat. Ebben az esetben a nyugdíjasok számára akár kedvező is lehetne a 6 százalékos januári emelés, ha azt valóban megkapják. Megjegyezte azt is: a nyugdíjasok helyzete könnyebb lesz, ha csökken az infláció, és különösen az lehet kedvező számukra, ha az élelmiszerárak csökkenése gyorsul. Ha ezt valóban képes lesz elősegíteni a kötelező akciózás, akkor az mindenképpen segítség az idős vásárlóknak.