Az elmúlt években végbemenet repülőjegy-áremelkedés egyértelműen visszavezethető a Covid-járványra, és az azzal járó leállásra. Jelenleg a légiközlekedés – járatszámok, utasszámok, repülőterek forgalma alapján – a 2019-es szint kapacitásának mintegy 75 százalékán teljesít, és az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy ez egyenletesen javulni fog, ám ehhez sok mindennek kell ehhez teljesülni – nyilatkozta a Népszavának Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője.
A 2019-es árszínvonalhoz mérten ma átlagosan 40 százalékkal drágább repülőjegyekkel kell számolni az utazóknak. Ennek hátterében ott találhatóak a folyamatosan emelkedő üzemanyag (kerozin) árak. Mindezek mellett árfelhajtó tényező, hogy még mindig sok munkavállaló hiányzik a repülőterekről. A földi kiszolgáló személyzet hiánya mellett továbbra is sok az üres álláshely a légi személyzetnél is. Mint Bakó Balázs elmondta: a világjárvány nyomán tömegesen voltak kénytelenek elküldeni alkalmazottaikat a repülőtér-üzemeltetők és a légitársaságok is. Dacára annak, hogy a pandémia lecsengése óta már eltelt csaknem két év, a munkaerőhiány még mindig látványosnak mondható az ágazatban. A szakember ezt döntően két okra vezette vissza. Egyfelől, az elbocsátottak közül sokan más szakmákban helyezkedtek el. Másfelől ebben az ágazatban hosszú a kiképzési idő, legyen szó a földi vagy a légi személyzet betanításáról.
A földi kiszolgáló személyzet létszámgondjai kapcsán Bakó Balázs hangsúlyozta, hogy nem Budapestről, sokkal inkább Európa legnagyobb repülőtereiről van szó. Nem elhanyagolható tényező a földi személyzet hiánya, mert a járatszámokat ehhez igazodva határozhatják meg. Könnyen belátható, hogy a biztonságiak és a földi kiszolgálószemélyzet hiányában nem indíthatók a járatok. A munkaerőhiány tehát komoly teljesítmény-visszafogóerőt jelent- tette hozzá.
A repülőjegyárakon belül az átlagnál jobban drágultak a tengerentúli járatok, és
a hosszabb légi utakkal kapcsolatos gondokat jelzi az is, hogy jelenleg Budapestről nem érhető el közvetlenül az észak-amerikai kontinens.
A Covid előtti években a lengyel légitársaság, a LOT indított a magyar fővárosból közvetlen járatokat az Egyesült Államokba. Jó ideje ez Budapestről csak átszállással – München, Frankfurt, Amszterdam, London érintésével – oldható meg. Az általános jegyáremelkedés alól nem voltak kivételek a fapados járatok sem, amelyek energia-, az üzemanyagárak emelkedése, valamint az infláció szorításában szintén áremelésre kényszerültek a 2019-es árakhoz viszonyítva.
Biztonsági aggályokra hivatkozva szigorítja a magyar vízummentességet az Egyesült ÁllamokNem meglepő, hogy a 75 százalékos kapacitás ellenére a repülőtársaságok éves árbevétele már 2022-ben elérte, sőt sok esetben meghaladta a 2019-es eredményeket, ami kizárólag az jegyáremelések hatásának tudható be – fogalmazott Bakó Balázs. Ugyanakkor az is igaz, hogy a korábbiaknál tudatosabbá váltak a szabadidős céllal utazók, akik eddig nem tapasztalt előrelátással akár utazásuk előtt 10-12 hónappal is megvásárolják repülőjegyüket. Ennek az egyik fő oka, hogy az utazás időpontjának közeledtével, és az adott repülőjárat töltöttségének növekedésével egyre magasabbak a még rendelkezésre álló repülőjegyek ára. Röviddel, akár néhány nappal az indulás előtt számos repülőjárat esetében általában nagyon nehéz, vagy nem is lehet szabad helyeket találni.
Noha a légiközlekedés minden szereplője abban bízik és azért dolgozik, hogy a járatszámok és az utasforgalom újra elérje a 2019-es szintet, még valami biztosan jelzi, hogy a hazai adatok egyelőre elmaradnak a csúcsévek utasszámaitól.
Magyarországról 2019-ben hetente közel nyolcvan charterjárat indult olyan kedvelt nyári úti célok irányába, mint Törökország, Görögország, Egyiptom, Bulgária, Tunézia vagy a Kanári-szigetek. Ezen a nyáron hazai repülőterekről hetente ötven charterjárat indul ugyanezen országokba
– jelezte a Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője.
A légiközlekedés feltételei folyamatosan javulnak, annak ellenére, hogy az üzemanyag árának jelentős csökkenésével a piac egyetlen szereplője sem számol. Az utasszám és jegyfoglalások számának emelkedése hatására a járatszámok belátható idő belül elérhetik a sokat emlegetett 2019-es szintet, ami egyértelműen árcsökkentő hatású lehet, bár a négy évvel ezelőtti árak várhatóan már nem fognak visszatérni – tudtuk meg. Mindez természetesen akkor igaz, ha semmilyen egyszerre kedvezőtlen és drasztikus változás nem következik be a légiközlekedésben. Ilyen lehet rövid távon az olaj árának emelkedése, ezen felül a magyar utasokat sújthatja még az infláció és a forint értékének csökkenése a világ nagy devizáihoz mérten.