Megkezdődtek az előkészületek a megismételt önkormányzati választások kiírására a túlnyomórészt szerbek lakta Észak-Koszovóban, de egyelőre senki sem tudja megmondani, ezek mennyi időt vesznek igénybe. A jogszabályi háttér ugyanis rendkívül bonyolult. Abban viszont minden fél egyetért, hogy a voksolás megtartása nélkül nem képzelhető el a kedélyek csillapítása a régióban.
Áprilisban tartottak előre hozott választást a négy észak-koszovói községben, Észak-Mitrovicán, Zvecanban, Leposavicon, valamint Zubin Potokban, ezt azonban bojkottálta a Belgráddal szoros kapcsolatokat ápoló Szerb Lista, a koszovói szerbek legjelentősebb politikai tömörülése. A szavazásra azért volt szükség, mert tavaly novemberben a Szerb Lista polgármesterei lemondtak tisztségükről, miután a pristinai kormány olyan határozatot hozott, hogy a szerb rendszámtáblákat le kell cserélni koszovóiakra. Csakhogy a tavaszi voksoláson a szerbek bojkottja nyomán a választásra jogosultak mindössze három százaléka járult az urnákhoz, szinte kizárólag az albán közösség tagjai szavaztak, így az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a szerb többségű településeknek albán polgármestere lett. Albin Kurti koszovói kormányfő ráadásul tovább feszítette a húrt, a településvezetők májusban erőszakkal foglalták el hivatalukat, ami a helyzet eszkalálódását eredményezte. Május végén szerbek rátámadtak a KFOR békefenntartóira, 19 magyar katona megsérült, néhányan közülük súlyosan.
Kurtinak ez a húzása az utolsó csepp volt a pohárban az Egyesült Államok és az Európai Unió számára. Mind Washington, mind Brüsszel úgy vélte, a koszovói miniszterelnökkel nem lehet egyezkedni, így már a szerb felet tartották a fő tárgyalópartnernek. Az EU kidolgozott egy tervet a feszültségek enyhítésére, amely magában foglalja a rendőrségi műveletek felfüggesztését északon, az önkormányzati polgármesterek alternatív hivatalokba való áthelyezését, valamint a koszovói szerbek széles körű részvételével tartott előre hozott választásokat.
Novák Katalin Albániában is elítélte a magyar békefenntartók elleni hétfői támadást, csak az őket megsebesítő koszovói szerbeket nem sikerültTovábbra is súlyos állapotban van két Koszovóban megsebesült magyar katona, a HM kitartóan hallgat arról, hogy szerbek támadták meg őketNagy feltűnést keltett, hogy a minap a Szerb Lista két fontos politikusa, Igor Simic és Slavko Simic is az Egyesült Államokban járt s amerikai illetékesekkel találkozott. Ez is azt mutatta, mennyire megváltozott a széljárás Észak-Koszovóban. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy a Belgrád-barát mozgalom illetékeseit Washingtonba hívják. De ez még nem minden: Igor Simic az Amerika Hangja szerb nyelvű műsorának interjút is adott, ami szintén párját ritkítja. Hangsúlyozta, hogy az új választásokról szóló bármilyen vitát meg kell előznie az észak-koszovói helyzet deeszkalációjának.
„A szerb nép túlélését és biztonságát féltő légkörben lehetetlen normális kampányt folytatni. Szükség van arra, hogy ezek a különleges egységek kivonuljanak, ez a szerbek, az Európai Unió és az Egyesült Államok kérése” – fogalmazott Simic.
A koszovói kormány megtette az első lépéseket a deeszkaláció irányába, például negyedével csökkentette a rendőri jelenlétet az északi önkormányzati épületekben, és előkészítette az előrehozott választásokat.
Simic továbbra is óvatos a jövőbeli történésekkel kapcsolatban. A május 29-i összecsapásokat illetően, amelyben a NATO vezette békefenntartó erők több mint 90 tagja, köztük majdnem kéttucatnyi magyar sérült meg a szerb tüntetőkkel való összecsapásokban, kijelentette, hogy Pristina olyan uszító helyzetet teremtett, amely „szerencsétlen” összecsapásokhoz vezetett. Úgy véli, hogy a NATO-csapatok jelenléte északon szükséges a közösség békéjének és biztonságának a fenntartásához.
Kurti úgy fogalmazott, hogy a négy északi településen nem lehet választásokat tartani a helyzet teljes deeszkalációja nélkül, noha már folynak az előkészületek a lebonyolításukra.
Csakhogy a választások megtartása nem is olyan egyszerű, még jogi szempontból sem. A vita alapvetően arról szól, vissza kell-e hívni a nemrégiben megválasztott polgármestereket, vagy sem. A legnagyobb gond az, hogy nincsenek olyan koszovói törvények, amelyek ilyen esetekben alkalmazhatók lennének. A helyi médiában az jelent meg, hogy a választópolgárok 20 százaléka petíciót nyújthat be a polgármesterek visszahívásáért. Ennek kapcsán a választási bizottság népszavazást ír ki, aminek a részleteit szeptember elsejéig kellene kidolgozni. Ám hogy az ügy még bonyolultabb legyen:
Koszovóban nincs népszavazási törvény, így pristinai jogi szakértők szerint négy hónapra van szükség ahhoz, hogy a megmérettetéseket a jelenlegi koszovói szabályozásnak megfelelően előkészítsék.
A Koszovói Központi Választási Bizottság mindenesetre jelezte: kész új választásokat szervezni az észak-koszovói önkormányzatokban, amikor az illetékes intézmények ezt kérvényezik, de – ahogy a grémium fogalmazott – „teljesíteni kell az alkotmányból és a törvényből fakadó kötelezettségeket”. Mivel azonban egyes törvények nem léteznek erre az esetre, új jogszabályokat kellene elfogadni.
Az albán nyelvű koszovói média egy része azt állítottja, hogy a koszovói önkormányzati minisztérium polgári kezdeményezést nyújtott be az észak-koszovói önkormányzatok albán polgármestereinek leváltására, az erről szóló dokumentumot az illetékes tárcavezető, Eljbert Krasnici írta alá. Valdete Daka, a koszovói választási bizottság korábbi elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az a mód, ahogyan Albin Kurti kormánya új választásokat próbál kiírni, „nem reális, mert Koszovónak nincs jogalapja olyan szavazás megszervezésére, amelyen az állampolgárok véleményt nyilvánítanak a korábban megválasztott polgármesterek pótlására kiválasztott városvezetőkről”. Besnik Besljimi, a brüsszeli tárgyalások koszovói tárgyalócsoportjának a vezetője korábban még azt közölte, hogy Pristina nem követeli meg az új északi albán polgármesterek lemondását.
Teljes a fejetlenség, s minimális az esély arra, hogy az új, már a szerbek által sem bojkottált választást már szeptemberben, vagy legalábbis az ősz elején sikerül lebonyolítani, ahogyan ezt az EU és Washington szeretné. A bizonytalanság egyelőre megmarad, s ezzel együtt a feszültség is.