Több mint 126 ezren várták július 26-án este az SMS pittyegését, amiből megtudhatták: szeptembertől továbbtanulhatnak-e a vágyott egyetemen. Közülük majdnem 95 ezren ugorhattak boldogan a családtagjaik, barátaik nyakába, de az örömet sokuk esetében szinte rögtön felváltotta az aggodalom: hol fogok lakni?
A kollégiumi férőhelyek száma sosem elég, így ebben az időszakban minden évben elindul az első roham a kiadó lakásokért. Az online hirdetési oldalakon kívül a közösségi média felületein az albérletes csoportokban böngésznek sokan, de a klasszikus felületeken, például egy egyetemi faliújságon is rábukkanhatnak a diákok egy-egy kiadó lakásra. Egyre többen kérik ingatlanszakértő segítségét is, aminek oka lehet, hogy tavalyhoz képest az idén nehezebb megfelelő lakást találni, kedvező árút pedig még inkább, hiszen élesedett a verseny – mondta el lapunknak Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A turisták visszatérésével a rövid távú lakáskiadás is szűkíti ugyanis a bérelhető ingatlanok kínálatát, emellett a jelenlegi gazdasági körülmények miatt sokan elhalasztották a lakásvásárlást, és közülük többen addig is inkább bérelnek lakást. Még mindig érződik a háború miatt megnövekedett ukrán kereslet is a piacon – tette hozzá.
A diákok első keresési hulláma a napokban zajlik, ők azok, akik már biztosan tudják, hogy nem kapnak, vagy nem is szeretnének kollégiumi elhelyezést. A második hullámra augusztus végén, szeptember elején kell számítani, amikor kiderül, hogy kik jutnak végül kollégiumi férőhelyhez. A gólyatáborban pedig barátságok köttetnek, és a hallgatók az összeköltözés mellett döntenek.
A Duna House közreműködésével bérbe adott ingatlanok adatai alapján az országos átlagos bérleti díj meghaladja a 180 ezer forintot havonta – tájékoztatott Benedikt Károly. Debrecenben a fővárosihoz hasonló, akár 200 ezer forint körüli átlagos árakkal találkozhatnak a bérlőjelöltek. Ez az összeg a 60 négyzetméter körüli ingatlanokra értendő, kisebb lakást kedvezőbb áron is lehet bérelni. Szegeden 150 ezer, Pécsett 130 ezer forint körül van az átlagos bérleti költség. A vármegyeszékhelyek közül Békéscsabán a legalacsonyabb, 85 ezer forint az átlagos bérleti díj. Ezekhez az összegekhez természetesen hozzá kell adni a rezsiköltséget, továbbá általában kéthavi kauciót kérnek a bérbeadók.
Mint a szakértő hozzátette: az infláció okozta áremelkedéssel korábban is kalkuláltak a tulajdonosok, a főszezonban megugró kereslet árfelhajtó ereje azonban ettől függetlenül is jelentős. A fővárosban átlagosan 20-25 százalékos bérletidíj-növekedés tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Míg tavaly júliusban a fővárosi átlagos bérleti díj 180 ezer forint volt havonta, addig az idei főszezonban ez már jóval 200 ezer forint feletti. Stúdiólakást 150-170 ezer forintért, egy hálóval rendelkező ingatlant 170-220 ezer forintért, két hálószobást 250-350 ezer forintért, egy három hálós lakást pedig átlagosan 350-500 ezer forintos bérleti díjért lehet kivenni a főváros frekventált területein.
A fővárosban egy garzonlakás bérlése és fenntartása összességében, a rezsivel együtt – az ingatlan energetikai jellemzőitől és a fogyasztói szokásoktól függően – 200 ezer forint körüli összeget emészt fel. Ez a lakástípus azon tanulók körében népszerű, akik nem szeretnének lakótárssal osztozni a lakáson – tudtuk meg Benedikt Károlytól. Költséghatékonyság céljából azonban gyakoribb, hogy több diák fog össze, és közösen bérelnek ingatlant. A több egyetemista együttélésére alkalmas lakások esetében a bérleti díj és a rezsi is többfelé oszlik, ami előnyös lehet a fix költségeknél (például közösköltség, szemétszállítási díj, internet). A víz-, áram- és gázszámla azonban jobbára a fogyasztástól függ, így vitára adhat okot a bérlőtársak között, hogy ténylegesen ki mennyit használt ezekből.
A rezsicsökkentés csökkentése inkább a múlt év során formálta a bérleti piacot, a lakásválasztás során az idén ez már kevésbé hangsúlyos.
