Tavaly az Európai Unió teljes lakosságának 2,4 százaléka nem engedhette meg magának, hogy előfizessen saját internetkapcsolatra az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatai alapján. A legszegényebbek körében azonban az arány 7,6 százalékos. Ők azok, akik a szegénységi küszöbként meghatározott bevételnél is kevesebbre tesznek szert. A magyarországi adatok még elkeserítőbbek: a teljes hazai lakosság 4,5 százaléka azért nem juthatott internethez, mert nem engedhette meg magának az előfizetést, a legszegényebbek körében ez az arány 16,5 százalékos. Ez azt jelenti, hogy száz magyarból 4-5, a leghátrányosabb helyzetűek közül viszont 16-17 ember nem fér hozzá az online elérhető szolgáltatásokhoz, legyen az ügyintézés, bankolás, bevásárlás, szórakozás vagy akár kapcsolattartás a családtagokkal, barátokkal. Ez a réteg így természetesen az online munkavégzésből is kiszorul.
Az Eurostat által közölt adatok szerint hazánknál csak Románia (a teljes népességben 9,1, a legszegényebbek körében 25 százalék) és Bulgária (8,1 és 20,5 százalék) állampolgárai vannak rosszabb helyzetben.
A magyar értékek nemcsak az uniós átlaghoz képest szomorúak, hanem régiós összehasonlításban is jócskán le vagyunk maradva.
Szlovákiában 2,2 és 9,9, Horvátországban 1,6 és 6,7, Ausztriában 0,9 és 3,4, Szlovéniában pedig 0,6 és 2,3 százalék a mutató. A legkisebb digitális szegénységet Dániában (0,5 és 1 százalék), valamint Finnországban mérték (0,3 és 1 százalék).