Orbán Viktor;Orbán Ráhel;Tiborcz István;társadalmi felelősségvállalás;BDPST Group;

Tiborcz István társadalmi felelősségvállalásként értelmezi a befektetései nagy részét

Mindjárt jobban érzik magukat a hajléktalanok a Blaha Lujza téri aluljáróban.

Értékmentés, értékteremtés, értékmegőrzés - ezzel a címmel közölt interjút az octogon.hu építészeti szakportál. Az interjúalany pedig nem is akárki volt: Tiborcz István, Orbán Viktor veje.

Orbán Ráhel férje mint a BDPST Group cégcsoport tulajdonosa nyilatkozott a lapnak, és már a cikk elején leszögezi jellemzően túl sok dolgot vállal túlzottan is szűk határidőkre.

Ezt követően a miniszterelnök veje kifejtette cégének filozófiáját is:

„A BDPST Group filozófiája arra a törekvésünkre épül, hogy miként lehet ötvözni a modern és a hagyományos építészeti értékeket, amely munka eredményeképpen új funkciókkal integráljuk ezen kulturális értékeinket a jelenbe. Az elsődleges célunk az értékteremtés; nem véletlen, hogy a cég portfóliója egyedi, különleges épületekből áll. A Gellért szálló, a Vörösmarty téri MAHART-székház vagy az Adria-palota egytől egyig történelmi monumentumok. Komoly felelősséggel járó misszió ez, hiszen olyan épületeket, amelyeket a XIX-XX. század fordulóján egészen más funkcióval hoztak létre, a XXI. század műszaki-minőségi elvárásaihoz értő és gondos kézzel kell igazítanunk, új funkciókkal és tartalommal megtölteni, ami hosszú távon fenntartható marad. Nem csekély dilemma és feladat ez, elhiheti.”

Majd rátért arra, hogy a BDPST ingatlanüzletága a luxuskategóriára koncentrál, és bár megérti azokat is, akik szerint ez a jelző pejoratív, „a mi épületeink nem érdemelhetnek mást”. Új épületeket megfelelő mennyiségű pénzzel bármikor lehet építeni, a falakon túl viszont a történet is értéket hordoz - mondta.

Orbán Viktor veje kifejtette azt is, hogy hiányolja a luxusturizmust Budapesten: szerinte a főváros ma még nem képes a magasabb minőségi elvárással érkező vendégek igényeit kielégíteni. „Nyilván nagyon jó az is, hogy az angol legénybúcsús turisták tömegei a VII. kerületben vonulnak éjszakánként A-ból B-be, de nem ennek kéne a szolgáltatási paletta meghatározó elemének lennie. Ez a város ennél sokkal nagyobb potenciával bír. Budapest ne az olcsó turisztikai vonzerő szinonimája legyen, mert ez a város sokkal többre hivatott ennél. Meg kell találnunk a helyes arányt, és világos stratégiával kell rendelkeznünk a tekintetben, hogy melyek a hátizsákos-legénybúcsús turistákat kiszolgáló részek, és meg kell határozni, hogy melyek lesznek azok a városrészek, amelyek az igényesebb, nagyobb turisztikai potenciállal bíró vendégeket szolgálják ki éttermekkel, üzletekkel, kulturális attrakciókkal. A BDPST szakértői stábja ezt az elemzést már elvégezte, amely stratégia alkotásunk fontos fonalvezetője” - fogalmazott.

Tiborcz István távlati célja az, hogy a BDPST Group a jövőben is egy diverzifikált portfólióval bíró befektető társaságként működjön. Felidézte, hogy holdingtársaságként a cég most is több lábon áll, mint például az ingatlanbefektetés, ingatlanfejlesztés, hotelüzemeltetés. Továbbá meghatározó tulajdonrésze van a Gránit Bankban és a Waberer’s Nyrt.-ben, emellett számos más területen is különböző befektetéseket menedzsel.

Az interjú végén felmerült, hogy „egy ilyen jelentőségű cégcsoport esetében már elvárható a megfelelő súlyú társadalmi szerepvállalás”. Konkrétumot Tiborcz István nem sokat említett, azt leszámítva, hogy tavaly elindítottak egy hosszútávú együttműködést az Ökumenikus Segélyszervezettel és 200 millió forinttal támogatták a kastélyosdombói projektjüket. Hogy ez a miniszterelnök vejének milliárdos vagyona fényében ez mekkora szerepvállalás, azt nem vetette fel a szakportál.

Tiborcz István kifejtette továbbá, hogy „kidolgozás alatt áll egy hosszú távú stratégia, amely komplexen fogja össze azokat a területeket, ahol szeretnénk segíteni a rászorulóknak és alakít ki egy rendszert arra vonatkozóan is, hogy ezt milyen formában tudjuk a leghatékonyabban megtenni”. Majd hozzátette, hogy a program fókuszában a tehetséggondozás fog állni. Ezt követően fogalmazta meg az interjú legérdekesebb mondatát is:

„Bizonyos értelemben társadalmi felelősségvállalásként értelmezem a befektetéseink jó részét is, hiszen az ingatlanfejlesztési piaci tevékenységünk egyfelől nyilván üzleti döntéseken alapul, másfelől azonban társadalmi szintű értékmentés.”

Konkrétabban ez alatt azt értette, hogy - mint fogalmazott - a város legjelentősebb, teljes pusztulás határán álló, funkciótlan és üres műemlék épületeit igyekeznek megmenteni az utókornak.

Lapunk a Válasz Online nyomán éppen ma számolt be arról, hogy már 36 olyan luxusingatlan-projekt van, amely bizonyíthatóan az Orbán-Tiborcz-körhöz tartozik. A lajstrom ráadásul nem tartalmazza azokat az alacsonyabb csillagozású, nem eléggé prémium hoteleket, amelyektől a miniszterelnöki család a közelmúltban megvált – ilyen például a Lifestyle Hotel Mátra, illetve két ausztriai síszálloda is. Az összegzés szerint Orbán Viktor vejének előretöréséhez csaknem 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati tőkeinjekció, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel kellett.